Közérdekű munkára ítélték Budaházyt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt ítélték közérdekű munkára Budaházyt.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. április 4-én ítéletet hirdetett a Budaházy György ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult megismételt büntetőeljárásban – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből (amelyben Budaházy B. Györgyként szerepel).

Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét állapította meg, ezért 50 nap közérdekű munkára ítélte. A vád szerint 2009. március 15-én a Budapest, V. kerület, Március 15-e téren tartott ünnepi rendezvényt követően a tömeg megindult a híd felé szorosan követve B. György vádlottat. Az odaérkező rendőri egység a vádlottat az akkor már oszlani kezdett tömegből kiemelte, melynek során a vádlott rúgással, hátra fejeléssel, valamint a híd lábának történő megtámasztással a testének hátra vetésével kívánta az intézkedést megakadályozni. A vádlott az eljárás minden szakaszában következetes vallomást tett, védekezése során a rendőri intézkedés jogszerűségét vitatta, a rúgást nem ismerte el, a hátrafejelésről pedig előadta, hogy nem akart szándékosan megfejelni senkit, a haját kívánta hátravetni, ez tűnhetett hasonló mozdulatnak. Azt nem vitatta, hogy a lábát kitámasztva hátra rúgta magát, azonban következetesen állította, hogy a jogszerűtlen intézkedés által okozott fájdalomból próbált szabadulni. A bíróság az ítélet indokolásában elmondta, hogy a tényállás megállapításához személyi- és tárgyi bizonyítékokat együttesen kellett mérlegelnie. Személyi bizonyítékként tanúvallomások, míg tárgyi bizonyítékként hang- és képfelvételek álltak rendelkezésre, a bíróság meghallgatta a tanúkat és megtekintette a felvételeket.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. Bővebb információ és konstrukciók >>

A tanúvallomások kapcsán a bíróság kiemelte, hogy az intézkedést foganatosító rendőr tanúk vallomásai a rúgásról bizonytalanok voltak, azokból nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy a vádlott szándékosan követte volna el ezt a cselekményt. A hátrafejelés kapcsán a meghallgatott rendőr tanúk állították, hogy láttak ilyen mozdulatot, azonban azt ők sem tudták megerősíteni, hogy ez a vádlott részéről szándékos lett volna. Ezért a bíróság a tanúvallomások alapján e két cselekményről azt állapította meg, hogy azok minden kétséget kizáróan nem bizonyíthatóak.

A bíróság arra is kitért indokolásában, hogy a vádlotti oldalon álló úgynevezett „nem rendőr” tanúk vallomásaiban súlyos ellentmondások voltak felfedezhetők, érezhetően nem tudtak elfogulatlan vallomást tenni a vádirati cselekményekről. A rendelkezésre álló hang-és képfelvételek alapján a bíróság álláspontja szerint azzal, hogy a vádlott a rendőri intézkedést erőszakos magatartásával akadályozni, gátolni kívánta, elkövette a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét. A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, valamint a neki fel nem róható időmúlást, ezért szabott ki a vádlottal szemben – fizikai munkakörben történő – 50 nap közérdekű munka büntetést. Az ítélet nem jogerős, a tárgyaláson jelen lévő ügyész súlyosítás, míg a vádlott és védője felmentés végett jelentett be fellebbezést.

---