Kúria: a borravalót elkülönítve kell kezelni
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria elvi döntése szerint a borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, valamint csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a pénztárgép egyenlegétől – tudatta a legfelsőbb bírói fórum közleményben hétfőn.
Madarász Gabriella, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a konkrét közigazgatási perben az adóhatóság megbírságolt egy fővárosi kávézót, mert ellenőrzésnél a pénztárgép kasszájában többletet találtak. A vendéglátóhely úgy működött, hogy a vendégek az asztaloknál a pincéreknek fizettek, a pincérek az ellenértéket a borravalóval együtt a pénztárcájukba tették, majd időközönként onnan a pénztárgépbe. A napi bevételt az irodában tartották, a borravalót pedig a pultnál, egy dobozban.
Az adóhatóság álláspontja szerint az online pénztárgépben minden pénzmozgást rögzíteni kell, a tényleges bevétel és a pénztárzárás bevétele közötti eltéréssel a mulasztás megvalósult, ezért bírságoltak.
A cég bírósághoz fordult a bírság miatt, és a közigazgatási perben felmerült, hogy – bár fő szabály szerint a pénztárban lévő pénzkészletnek összeg és pénznem szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével – a szabályozás megenged kivételt, ha az eltérést az „üzemeltető működési sajátosságai” okozzák és az eltérés mértéke ezekhez igazodik. A felperes pedig éppen arra hivatkozott a perben, hogy a borravaló kezelése olyan, az üzemeltető működési körébe eső sajátosság, amely alapot ad a pénztári egyenleg és a pénzkészlet eltérésére.
A Kúria október 31-én meghozott határozatában ugyanakkor kimondta: a szabály alól önmagában csak azért, mert borravalóval dolgoznak, még nem lehet kivételt tenni. A szabályozás ugyanis lehetővé teszi egy kód alkalmazásával, hogy a borravalót elkülönítve, jogszerűen pénztárgépbe helyezzék.
Az „üzemeltető működési sajátosságai” az olyan helyzetekre vonatkoznak, amelyekben a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás és az ellenérték bevételezése között a tevékenység jellege vagy fizikai jellemzői miatt szükségszerűen hosszabb idő telik el. Tipikusan ilyen lehet például az ételkiszállítás, a csomagküldés – magyarázta Madarász Gabriella szóvivő, a Kúria nyugalmazott tanácselnöke.
(MTI)
