Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogos védelem kúriai megítélésében immár egyértelműen megjelenik a szemléletbeli változás, és visszatükrözi a jogalkotónak azt a szándékát, hogy e minősítés bírói megítélésekor az áldozatvédelemre helyezi a hangsúlyt, azaz „az áldozat oldalára áll”. Ebből következően a legfőbb bírói fórum idén novemberben immár másodjára hozott a korábbi jogerős elmarasztalással ellentétes, felmentő ítéletet. Az óbudai, rablási-autós üldözéses ügyben kimondta, a jogos védelem a javak védelmére is értendő alkotmányos alapjog. Mivel a Kúria szerint az alsóbb bíróságoknak már a korábbi jogszabályok alapján is hasonlóan kellett volna eljárniuk, nem kizárt, hogy a korábban ugyancsak jogerősen elítéltek akár tömegével kérni fogják ügyük újratárgyalását a legfőbb bírói fórumtól.
Megtartotta idei év végi sajtótájékoztatóját Darák Péter, a Kúria elnöke; az eseményen a legfőbb bírói fórum elnökhelyettese és a kollégiumok vezetői is beszámoltak a hatáskörüket érintő témákról, a Kúria második félévi tevékenységéről, a legfontosabb ítéletekről, valamint a joggyakorlat-egységesítő döntésekről.
Az elnök általános bevezetőjében elmondta, 2017 a felkészülés éve volt, hiszen jövőre új polgári, közigazgatási és büntetőeljárási kódex lép hatályba. A Kúria szeptemberben a Kulturális Örökség Napok új partnere és kiemelt helyszíne volt. Több száz vendégnek mutatták be a Kúria épületét, vetélkedőket, per-szimulációkat szerveztek. Darák Péter, valamint a Legfőbb Ügyész és az OBH elnöke szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a régi Igazságügyi Palotába történő visszaköltözés feladatait a szervek összehangolják. Kérdésre válaszolva az elnök úgy vélte, a központi költségvetési forrásból megvalósuló átköltöztetés (és felújítás) várhatóan 2021-ben történhet meg.
Elhangzott, a joggyakorlat-elemző csoportok elmúlt öt évben végzett munkájának beérett a gyümölcse: egyre többen ismerik és keresik az összefoglaló véleményekben írt megállapításokat, kérik újabb jogkérdések ebben a formában történő vizsgálatát. A jogi karoknak, kutatóintézeteknek, társ-hivatásrendeknek, az igazságügyi miniszternek és a bíróságok szakmai vezetőinek küldött felhívásra csaknem kétszáz javaslat érkezett a 2017-ben induló új joggyakorlat-elemzések témájára, idén novemberben pedig a jövő évi kúriai joggyakorlat-elemzések témajavaslatait beküldők meghallgatása is megtörtént.
[htmlbox BDT]Idén egyébként nyolc joggyakorlat-elemző csoport indult, ezek a következők: A büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat, különös tekintettel a reintegrációs őrizetre; A harmadfokú eljárással kapcsolatos ítélkezési gyakorlat; A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat; A hatályon kívül helyezések gyakorlata közigazgatási perekben; A közérdekű adatok kiadása; A rokontartás szabályaival kapcsolatos bírói gyakorlat; A jegyző birtokvédelmi eljárásának bírósági kontrollja; A munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos bírói gyakorlat. Jövőre olyan fajsúlyos témákra fókuszálnak majd a joggyakorlat-elemzők, mint például a kötelező pszichiátriai kezelés elrendelése, a perújítás ténybeli vizsgálata vagy épp a földforgalmi perek bírói gyakorlata.
A Kúria tavaly a következő témákban folytatott – a legtöbb esetben már lezárult – joggyakorlat-elemzést (ezekről egy részéről a Kúria tájékoztatása alapján a Jogászvilág is beszámolt már): Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései; A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége; A felszámoló jogállása a Cstv. 51. paragrafusában meghatározott kifogás alapján indult eljárásban; A társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat; Az előzetes letartóztatás vizsgálata ; Nemzetközi vonatkozású büntetőügyek; A közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat; Az Alaptörvény követelményeinek érvényesülése a bírósági ítélkezésben; Az egyenlő bánásmód követelményének munkaügyi ítélkezési gyakorlata; A joggal való visszaélés ítélkezési gyakorlata.
Darák Péter emlékeztetett arra, a Kúria ebben a félévben is ápolta nemzetközi kapcsolatait, épített tapasztalatcserén alapuló új együttműködéseket, lépéseket tett, hogy a Kúria bírái megismerkedhessenek a külföldi joggyakorlattal és külföldről érkezett vendégek is betekintést nyerhessenek a legfelsőbb bírói fórum működésébe, a magyar joggyakorlat és jogalkalmazás területére. 2017. első felében 21 fontosabb Kúriát érintő látogatás/nemzetközi konferencia volt Magyarországon (az előző félévben 14) és 18 kiutazás történt (ugyanannyi, mint az előző félévben).
Darák Péter, a Kúria elnöke (balolról) és Wellmann György, a Polgári Kollégium vezetője
Kónya István, a Kúria elnök-helyettese szerint kiemelést érdemel a jogos védelem tárgykörében hozott újabb döntés (Bfv.III.859/2017.), mely ügy lényege, hogy a vagyon elleni bűncselekmény áldozata gépjárművel üldözte az elkövetőt. Az országos közérdeklődésre számot tartó ügyben az első- és másodfokon jogerősen elítélt nő autójával vette üldözőbe a táskája elrablóit. Az üldözés halálos gázolással végződött, az egyik rabló életét vesztette. A nőt ezért elmarasztalták, elvitatva tőle a jogos védelemhez való jogát. A Kúria ezzel szemben idén novemberben felmentette a nőt, idén e tárgykörben ez már a második hasonló tartalmú, a korábbi jogerős elmarasztalással ellentétes, felmentő döntése a Kúriának – emlékeztetett az elnök-helyettes. Hozzátette, a jogos védelem kúriai megítélésében immár egyértelműen megjelenik az új, 2018 nyarától hatályos büntetőeljárási törvénybenben is megfogalmazott hangsúlyos szemléletbeli változás, és visszatükrözi a jogalkotónak azt a szándékát, amivel e minősítés bírói megítélésekor az áldozatvédelemre helyezi a hangsúlyt, azaz „az áldozat oldalára áll”. A Kúria említett két döntéséből is az olvasható ki, hogy a jogtalan támadással járó kockázatot a támadó viseli. A konkrét, óbudai ügyben a Kúria egy közlekedési helyzetre és a javak védelmére (az ellenük irányuló támadás elhárítására) vonatkozóan is értelmezte a jogos védelmet, mint alkotmányos alapjogot.
Kónya István a Jogászvilág kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, mivel a Kúria szerint az alsóbb bíróságoknak már a korábbi Btk. alapján is hasonlóan kellett volna eljárniuk, nem kizárt, hogy a korábban ugyancsak jogerősen elítéltek akár tömegével kérni fogják ügyük újratárgyalását a legfőbb bírói fórumtól.
Az elnök-helyettes kitért arra, hogy a 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak (Btk. 197. §) értelmezéséről szóló 2/2016. BJE-határozatot az Alkotmánybíróság a 19/2017. (VII. 18.) AB-határozatával pro futuro megsemmisítette. Ezért a Kúria az 1/2017. számú büntető jogegységi határozatával hatályon kívül helyezte korábbi jogegységi határozatát. Az alkotmánybírósági döntés maga is, és az ahhoz fűzött különvélemények rámutattak arra, hogy a kérdés nem jogegységi határozattal, hanem jogalkotással rendezhető. Ez időközben bekövetkezett; az új jogszabályszöveg a korábbi jogegységi határozatban kifejtett érvek mentén szabályozta újra a kérdést.
Hasonlóan fokozott érdeklődésre számot tartó ügyben (Bt.III.1311/2017.) mondta ki a Kúria, hogy a másodfokú bíróság szükségtelenül helyezte hatályon kívül Ahmed H. terrorcselekmény miatti ügyében hozott elsőfokú ítélet.
A Polgári Kollégiumban ítélkező 34 bíró évente átlagosan 4000-4200 ügyet – nagyrészt felülvizsgálati ügyeket – bírál el. Az ítélkezési szünet miatt „rövidebb” második félévben november 30-áig 1518 ügy érkezett, ami igen nagy munkaterhet jelent a számukra – ismertette Wellman György kollégiumvezető. Ennek ellenére eddig még eleget tudtak tenni az időszerű ítélkezés követelményének, ami azt jelenti, hogy az ügyek kétharmadát 6 hónapon belül, egyharmadát pedig egy éven belül be tudják fejezni és az egy éven túli ügyek száma elenyésző.
A kollégiumvezető kiemelte a devizahiteles ügyeket, melyekkel kapcsolatban kiderült, jelenleg is több ezer ilyen per zajlik az ország különböző bíróságain, és néhány százas nagyságrendben, felülvizsgálati szakban már a Kúriát is régebben elérték. A Kúria Polgári Kollégiuma fontos feladatának tekinti, hogy a devizahiteles ügyekben eseti döntéseivel is irányt mutasson a vitás kérdésekben. Ilyen iránymutató elvi határozat hozott október utolsó napján egy közjegyzői ténytanúsítvánnyal kapcsolatos olyan kérdésben, amelyben ítélőtáblai szinten is eltérő döntések születtek. A Kúria elvi határozata (Gfv.VII.30.791/2016.) szerint a közokiratba foglalt devizaalapú kölcsön-, illetve lízingszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartása alapján jogosult a fogyasztói követelések kimutatására és a szerződő felek az ennek alapján készült közjegyzői ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozást elismerő nyilatkozatnak, a fogyasztók jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét nem korlátozza, illetve a bizonyítási terhet a fogyasztók számára hátrányosan nem változtatja meg, ezért nem tisztességtelen.
Ismeretes, hogy a magyar bírák a devizahiteles perekben több (összesen nyolc) esetben is előzetes döntéshozatali kérelemmel fordultak az Európai Unió Bíróságához. Ezekben az ügyekben még nem születtek érdemi döntések. A kollégium-vezető felidézte, hogy idén októberi végzésével egy, a bírói gyakorlatban nagyon vitatott kérdésben a Kúria egyik ítélkező tanácsa is az Európai Unió Bíróságához fordult (Gfv.VII.22.444/2016/11. sz. végzés). A kérdés arra irányult, eleget tesz-e a világos és érthető megfogalmazás irányelvi követelményének a fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt olyan szerződési feltétel, amely a fogyasztót terhelő költség, jutalék, díj összegét annak kiszámítási módját, teljesítésének idejét pontosan meghatározza, ám anélkül, hogy rögzítené az adott költség milyen konkrét szolgáltatás ellenértéke; avagy a szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adott költség milyen meghatározott szolgáltatás ellenértéke?
Közben az EUB egy romániai devizahiteles ügyben már hozott határozatot, a Kúria álláspontja, hogy az Európai Unió Bíróságának a C-186/16. számú ügyben hozott határozata összhangban van a Kúria devizaalapú kölcsönszerződéseket érintő jogegységi határozatival. Külön intézkedési szükséghelyzet nincs.
Továbbra is eredményesen végzi a munkáját az a konzultációs testület, amelyet a Kúria elnöke a kölcsönszerződések érvénytelenségére irányuló perekkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák megoldása érdekében hívott életre. A testület munkájában minden bírósági szint rendelkezik képviselettel. A bírók a bíróságok által felvetett kérdésekre keresik a válaszokat az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében.
Kérdésünkre Wellmann György elmondta, elképzelhető, hogy az EUB döntéséig számos pert felfüggesztenek a hazai bíróságok. Ezt azonban minden esetben a jogi képviselőnek, azaz a felperes devizahiteles ügyvédjének kell kezdeményeznie.
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma az idei II. félévében két ülést tartott, ahol négy kollégiumi véleményt fogadott el, ebből kettő közigazgatási tárgyú, kettő pedig munkaügyi. Az előbbiek egyike a 2/2017. KMK-vélemény az Agrárkamara földforgalmi ügyekkel kapcsolatos közigazgatási perekben való részvételéről, míg a másik a 3/2017. KMK-vélemény a választási eljárásban érvényesülő elektronikus kapcsolattartásról. A munkaügyi tárgyú kollégiumi vélemények: a 4/2017. KMK-vélemény az egyenlő bánásmód követelmények megsértéssel kapcsolatos munkaügyi perek egyes kérdéseiről; az 5/2017. KMK-vélemény a joggal való visszaélés tilalmának megsértésével kapcsolatos munkaügyi perekben felmerülő egyes kérdésekről.
Tálné Molnár Erika, a munkajogi szakág vezetője a joggal való visszaélés és az egyenlő bánásmód megsértésének bizonyítási teherrel és jogkövetkezményekkel kapcsolatos eltéréseire hívta fel a figyelmet. A szakszervezeti perekről pedig elmondta: bizonyos kérdésekben a munkáltatónak ki kell adnia a szakszervezet által igényelt adatokat, ugyanakkor a sztrájkjog a munkavállalót illeti, nem a szakszervezetet, ezért például a szakszervezet jogának megsértése miatt nem indítható sztrájk.
A kollégium felkészült a jövő évi országgyűlési választásokra – ismertette Kalas Tibor kollégiumvezető. A legfőbb bírói fórum kizárólagos feladata az országgyűlési képviselőválasztásokon a választási bíráskodás, az erre irányuló szakmai felkészülés már 2017-ben kezdetét vette a joggyakorlat-elemzés elrendelésével. Ez a munka a végén tart, várhatóan 2018 elején a kollégium megtárgyalja a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét. A választási bíráskodás szakmai felkészüléséhez tartozott a 3/2017. KMK-vélemény elfogadása az elektronikus kapcsolattartás szabályairól, mivel ez a kérdés az elektronikus eljárások elterjedése miatt a választási jogorvoslatok során is előtérbe került. A vélemény lényege, hogy a választási eljárást kizárólagosan szabályozó sarkalatos törvény (2013. évi XXXVI. törvény) önmaga határozza meg az elektronikus eljárás lehetőségét és kereteit, ezen túlterjeszkedni a választási bíráskodásban sem lehet, annak ellenére sem, hogy háttérjogszabályként az elektronikus eljárást széles körben alkalmazandó Polgári perrendtartást kell alkalmazni.
2017 októberében elfogadta a Kollégium az 1/2017. KMPJE jogegységi határozat, mely a haszonélvezeti jog fenntartásával kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási kérdésekre vonatkozik. A jogegységi határozat klasszikus régi jogi problémát oldott meg, mely már a Királyi Kúria ítélkezési gyakorlatában is megjelent, és a kérdés már a korábbi bírákat és jogtudósokat is megosztotta.
A közigazgatási perrendtartás januári hatályba lépése a szakmai és igazgatási feladatokat egyaránt érinti, így a szakág bírái oktatási feladatokat, valamint szakmai elemző feladatokat látnak el, illetőleg véleményezik a szükséges igazgatási változtatásokat is. A közigazgatási perrendtartás hatályba lépése létszámfejlesztést tesz szükségessé a bíróságokon, részben a tanácsban történő eljárás, részben pedig az új jogterületek várható megjelenése miatt.
A Kúriára nagyobb számú földforgalmi ügy érkezett, amely meglehetősen bonyolult összetett közigazgatási pertípus. Elmondható, hogy a vidéki közigazgatási és munkaügyi bíróságokon szintén nagyobb számú földforgalmi ügy van folyamatban, ezek szakmai elemzése folyamatos, a Kúria e tekintetben már hozott kollégiumi véleményt és egy újabb kollégiumi vélemény áll előkészítés alatt, mely a földforgalmi ügyek számos pontját érinti.
Végül elhangzott, mivel a népszavazás a közakarat intézményes megnyilvánulását szolgálja, ezért a Kúria a népszavazási kezdeményezések elbírálásakor kizárólag a törvényi feltételeknek való megfelelést vizsgálja, a kérdés politikai tartalmát nem. Ennek megfelelően a Kúria 7 kérdést hitelesített, míg 9-et nem.
