Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Egy éjszaka megjelent jogszabálytervezet értelmében módosítanának több, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényt. A jórészt technikai jellegű módosítások mellett a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény három lényeges ponton változna – írja a Portfolio.
A Bankmonitor összefoglalója szerint jelenleg a lakás-takarékpénztári szerződés összegéből telek vásárlása, illetve, lakás, családi ház, vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, felújítása, bővítése, korszerűsítése finanszírozható meg. A jövőben az elfogadható célok közé bekerül az üdülő vásárlása, építése, korszerűsítése, felújítása és bővítése is.
Ezzel a lépéssel a lakástakarékok felhasználása könnyebbé válik, kevesebben veszíthetik el az állami támogatást. Az állami támogatással, 2018. ősze előtt kötött lakás-előtakarékossági szerződések esetén a lakáscélt igazolni is kell, az azóta kötött, állami támogatás nélküli szerződéseknél elégséges nyilatkozni a felhasználásról.
Emellett könnyebb lehet felvenni a lakástakarék mellé járó lakáskölcsönt az új szerződéseknél. Jelenleg lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül. A tervezet értelmében az új, államit támogatás nélküli szerződéseknél nem kell feltétlenül kivárni a 4 évet, a pénztár akár rövidebb minimális megtakarítási idő meghatározásával is nyújthat kölcsönt.
Harmadikként pedig a tervezet alapján a jövőben alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat is köthetne lakás-előtakarékossági szerződést, amelyben a kedvezményezett a velük munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy lehetne. A tervezet alapján a változások a kihirdetést követő 8. munkanapon lépnének hatályba.
Forrás: Portfolio
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!