Lépett a Hatóság: tanúsítási rendszert kapnak az internetre csatlakozó elektronikai eszközök


Világszerte több mint 17 milliárd IoT eszköz van használatban. Ezek között számos olyan háztartási termék található, melyek folyamatosan adatot gyűjtenek a felhasználókról, ezért ezen eszközök jelentős kiberbiztonsági kitettséget jelentenek.


Releváns jogszabályhely:

10/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet az IoT-eszközök nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszeréről


Az IoT-eszközök (Internet of Things) olyan „intelligens” elektronikai eszközök, amelyek képesek beépített érzékelőkkel adatokat gyűjteni, illetve információkat – internet alapú hálózaton – egy másik eszközzel megosztani. Ide tartoznak a fogyasztói eszközök (pl.: okosórák, okosizzók, robotporszívók), az okosmérők, a napelemes rendszerek inverterei, a hálózati eszközök, továbbá az ipari vezérlő rendszerek.

Az IoT-eszközök nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszeréről szóló 10/2024. (VIII.8.) SZTFH  rendelet célja, hogy biztosítsa az állampolgárok, a gazdálkodó szervezetek és az állami szervek IoT-termék beszerzése során hozott döntéseinek támogatását, és az eszközök összehasonlíthatóságát a tanúsítási rendszerben meghatározott megbízhatósági szintek alapján. A tanúsítási rendszer „alap”, „jelentős” és „magas” megbízhatósági szintre vonatkozóan tartalmaz követelményeket.

Az értékelést „alap” megbízhatósági szinten a gyártó önmaga is elvégezheti (megfelelőségi önértékelés), „jelentős” és „magas” megbízhatósági szinteken értékelést csak az SZTFH által nyilvántartásba vett megfelelőségértékelő szervezet végezhet. A tanúsítás önkéntes, azaz bármely gyártó, fejlesztő cég alkalmazhatja, és ha megfelel a kritériumoknak, használhatja a tanúsításról szóló jelölést (matricát).

Forrás: SZTFH


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Gyorstalpaló adományozóknak: új online kiadvány jelent meg

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a vezetői szemléletformálással, üzleti kultúrafejlesztéssel foglalkozó civilszervezet, a Bridge Budapest Egyesület összefogott, hogy segítse a potenciális adományozókat, hogy eligazodjanak az adományozás során felmerülő jogi és adózási dilemmák között. Az együttműködés célja, hogy az adományozók, legyenek akár céges vagy magánszemélyek, könnyebben átláthassák a támogatási lehetőségeket, és magabiztosabban dönthessenek adományozási szándékaikról. Ennek révén a civilszervezeteknek is gördülékenyebbé válhat az adományozókkal való együttműködés, hiszen a jogi és adózási kérdések megfelelő ismerete segíti az átlátható és biztonságos együttműködést.

2024. december 2.

Bűnös elmék vagy hányatott sorsú gyermekek?

Vajon mi sarkallhat arra egy fiatalt, hogy bűncselekmény elkövetőjévé váljon? Milyen cipelt traumák sorozata viszi tévútra az elmét? Csupán a szülőket lehet okolni ilyen helyzetekben, vagy a gyermek maga is felelős lehet tettéért? Visszatartó erő-e hazánk jelen fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szankcionálása, az intézkedés? Ez az írás az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.