Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek végrehajtását felügyelő ET miniszteri bizottsági formáció 2019. június 5-i ülésén megvitatta az eljárások elhúzódásával kapcsolatos Gazsó-ítélet végrehajtása érdekében tett magyar lépéseket.
Az utóbbi évek eljárásjogi jogalkotásának, a bíróságok működése anyagi feltételeinek javításának, illetve az Országos Bírósági Hivatal igazgatási tevékenységének köszönhetően az ítélkezés időszerűsége tekintetében a magyar bíróságok ma Európa élvonalához tartoznak. Ezt megerősítik az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó testületének (CEPEJ) adatgyűjtései, illetve az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája is.
Magyarországon a 2. legalacsonyabb a közigazgatási peres ügyhátralék és a magyar bíróságok bírálják el a civilisztikai (családjogi, gazdasági, polgári jogi és közigazgatási jogi) pereket az 5. leggyorsabban az Európai Unióban. Ennek köszönhetően az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt az eljárások elhúzódása miatt folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyek száma az elmúlt időszakban drasztikusan csökkent. Az ET Miniszteri Bizottságának a bírósági eljárások időtartamával kapcsolatos megállapításai tehát nem a jelenlegi helyzetre vonatkoznak, hanem a magyar bíróságok évekkel ezelőtti, azóta megoldott ügyforgalmi problémáira reflektálnak.
Az ET Miniszteri Bizottsága által elfogadott határozat az eljárások elhúzódásával kapcsolatos hatékony belső jogorvoslat előkészítésére vonatkozik, és nem tesz megállapítást sem a magyar jogállamiság, sem a magyar bíróságok működését illetően. Az eljárások elhúzódásával kapcsolatos hatékony belső jogorvoslat előkészítése során az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, és szorosan együttműködik az Európa Tanács Titkárságával annak érdekében, hogy az EJEB joggyakorlatának mindenben megfelelő megoldás szülessen. Az együttműködésről és az eddig tett lépésekről a Miniszteri Bizottság határozata is elismerően nyilatkozik.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
