Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megkezdődött a Prisztás-gyilkosság miatt Portik Tamás és társai ellen indult büntetőper másodfokú eljárása csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán.
Megkezdődött a Prisztás-gyilkosság miatt Portik Tamás és társai ellen indult büntetőper másodfokú eljárása csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán. A vádhatóság képviselője súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta, míg az első fokon elítélt vádlottak védői a döntés megalapozatlanságára hivatkoztak és részben új eljárást javasoltak.
Az ügyész azzal érvelt, hogy a bűncselekmény kiemelt tárgyi súlyú, az első fokon kiszabott büntetés pedig értékelése szerint túl gyenge egy ilyen, a közvéleményben megdöbbenést kiváltó emberölés esetében. A harmadrendű vádlott esetében – akit a Fővárosi Törvényszék felmentett a vád alól – a bűnösség megállapítását kérte a vádhatóság képviselője. Szerinte a vádlott nem szavahihető, teljesen eltérő és egymásnak ellentmondó vallomásokat tett az eljárás során.
Portik Tamás védője elsősorban azt indítványozta, hogy a táblabíróság helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, az ugyanis szerinte megalapozatlan, a Fővárosi Törvényszék pedig nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Perbeszédében hangsúlyozta: az elsőfokú ítélet számos olyan megállapítást tartalmaz, amelyről nem lehet tudni, hogy mire alapozta a bíróság. Példaként említette, semmi nem utalt arra, hogy pozícióharc lett volna a felbujtással vádolt Portik Tamás és a bűncselekmény áldozata, Prisztás József között. Az ügyvéd szerint számos bizonyítékot és vallomást nem vett figyelembe az elsőfokú bíróság, amelyeket ha értékelt volna, akkor felmentésről kellett volna döntenie.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A másodrendű vádlott ügyvédje ugyancsak azzal érvelt, hogy a bíróság megsértette indokolási kötelezettségét, és a bizonyítékokat önkényesen úgy csoportosította, hogy bűnösnek mondhassa ki védencét. Felidézte: a törvényszék az ítélethirdetéskor példa nélkülinek nevezte az ügyet a magyar igazságszolgáltatás történetében. A védő szerint azonban a „csúsztatásokkal teli és megalapozatlan ítélet” a példa nélküli a törvénykezés történetében, arra nem lehet elmarasztaló ítéletet alapozni, ezért hatályon kívül helyezést indítványozott. Úgy vélte, ha sorra vette volna a bizonyítékokat az elsőfokú bíróság, akkor kiderült volna, hogy a másodrendű vádlott nem követte el a bűncselekményt, ott sem volt a helyszínen.
A harmadrendű vádlott védője ugyanakkor azt kérte: a táblabíróság hagyja helyben védence esetében az elsőfokú bíróság felmentő döntését, mert bűnössége kétséget kizáróan nem bizonyítható.
A Fővárosi Törvényszék tavaly októberben tíz év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A másodrendű vádlott, H. István, aki a vád szerint fejbe lőtte Prisztás Józsefet, kilenc évet kapott. A harmadrendű vádlottat, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették.
Portik Tamást 2014 februárjában egyszer már elítélte a bíróság Prisztás Józsefnek, a budapesti éjszakai élet másik akkori meghatározó alakjának az 1996. november 1-jei – egy kölcsönügylettel összefüggő – megölése ügyében. Akkor ő tizenegy év fegyházbüntetést kapott, a másodrendű vádlottat pedig tíz évre ítélték. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2014 októberében hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a törvényszéket azzal, hogy egyesítse az ügyet az Aranykéz utcai robbantás ügyével.
A törvényszék azonban márciusban úgy döntött, nem egyesíti a két ügyet, mert bár Portik Tamás felbujtóként szerepel mindkettőben, az Aranykéz utcai robbantás elkövetésével Jozef Rohácot vádolják, a Prisztás-ügyben pedig H. Istvánt.
A Kúria januárban törvénysértőnek találta a táblabíróság hatályon kívül helyező végzését, ugyanis eljárásjogi szempontból Portiknak a Prisztás-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantás ügyében különböző tettesekkel összefüggésben feltételezett felbujtói magatartása nem több emberen elkövetett emberölés, amely csak egyetlen eljárásban lenne elbírálható. A döntés az ügy érdemét nem érintette, a Kúria elsősorban elvi, eljárásjogi kérdésekben foglalt állást a jövőre nézve.
A vádlottak a megismételt eljárásban is tagadták bűnösségüket.
A per a jövő héten az utolsó szó jogán történő felszólalásokkal folytatódik, majd várhatóan egy hét múlva hirdeti ki ítéletét a táblabíróság.
(MTI)
