A Tanács a mai napon megállapodott a héa, azaz áfa szabályainak digitális korszakhoz kötéséről.
Digitális áfa bevallás
Jelenleg a vállalkozásokat arra kötelezik, hogy néhány havonta nyújtsanak be a nemzeti adóhatóságoknak „összesítő nyilatkozatokat” a más EU-tagállamokban működő vállalkozásoknak értékesített, az adott tagállamban adóköteles árukról és szolgáltatásokról. Ez azonban lehetőséget biztosít a csalók számára arra, hogy kihasználják az adatok hiányos vagy el nem érhető adatok mivoltát, amely így lassítja a gyanús vagy csalárd tranzakciók adóhatóságok általi gyors felismerését.
A Tanács most megállapodásra jutott abban, hogy valós idejű digitális bevallási rendszert hozzanak létre az áfa szempontjából az e-számlák révén. A vállalkozások e-számlákat fognak kibocsátani a határokon átnyúló üzleti tranzakciókról, így automatikusan bejelentve az adatokat az adóhatóságuknak. Ez a már létező európai közbeszerzési e-számlázási szabványra épül majd. Az országos adóhatóságok ezután megosztják az adatokat egy új informatikai rendszer segítségével, amely képes lesz gyanús tevékenységek elemzésére.
Egy nemzeti szintű keretrendszer biztosítja az elektronikus számlákban szereplő adatok minőségét, mialatt lehetőséget ad a tagállamoknak az e keretrendszer alkalmazásában való rugalmas megközelítésére is.
Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyors és teljes körű információkat szerezzenek a határokon átnyúló tranzakciókról, amelyeket felhasználhatnak a áfa csalás elleni küzdelemben. A Tanács egyetértett abban, hogy az EU rendszerét 2030-ra be kell vezetni, és hogy az összes meglévő nemzeti rendszert 2035-re interoperábilissá kell tenni az EU rendszerével.
Áfa a platformgazdaságban
Jelenleg sok online szálláskiadó és személyszállító szolgáltató nem fizet áfát. Ennek fő oka, hogy ezek gyakran egyéni szolgáltatók (például egy sofőr vagy egy személy, aki kiadja lakását) vagy kisvállalkozások, amelyek általában nem kötelesek áfa regisztrációra, vagy gyakran egyszerűen nem tudják, hogy milyen kötelezettségeik vannak, illetve hogy az egyes tagállamok adózási szabályai hogyan vonatkoznak rájuk.
Ez ahhoz vezet, hogy nagy mennyiségű áfa nem kerül beszedésre, és időnként tisztességtelen verseny alakul ki a hagyományos szálláshelyek és közlekedési szolgáltatások, valamint a platformokon működő szolgáltatások között. Az új szabályok értelmében a platformgazdaság szereplői felelősek lesznek az áfa beszedéséért és befizetéséért abban az esetben, ha a szolgáltatók maguk nem fizetnek áfát (az úgynevezett „vélelmezett szolgáltató” modell alapján). A platform közvetlenül a vásárlótól gyűjti be az áfát, és továbbítja azt az adóhatóságnak.
A Tanács nagyobb rugalmasságot biztosított a tagállamok számára, azáltal, hogy bővítette a rövid távú szálláskiadás adózási célú meghatározását, és lehetőséget adott a tagállamoknak arra, hogy mentesítsék a kis- és középvállalkozásokat (KKV-ket) a vélelmezett szolgáltató szabályok alól. A Tanács egyetértett egy rövid átmeneti időszak bevezetésében is a vélelmezett szolgáltató szabályok alkalmazásához.
Áfa-regisztrációs egyablakos rendszer
Jelenleg egy „egyablakos” rendszer teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy bejelentsék és befizessék az áfát az áruk és szolgáltatások eladására vonatkozóan, amelyeket egy EU-tagállamból egy másik EU-tagállamba értékesítenek, egyetlen tagállami adminisztráción keresztül és egyetlen nyelven. Azonban azoknak a cégeknek, amelyek másik tagállamban kívánnak árut vagy szolgáltatást értékesíteni a fogyasztók számára (pl. egy raktárból vagy heti piacon működő egységükből az adott tagállamban), továbbra is kétszer kell regisztrálniuk az áfázás céljából.
Ezért az új szabályok most kiterjesztik a meglévő „egyablakos” rendszert a B2C értékesítésekre bizonyos termékek, mint például az elektromosság vagy a gáz esetében, amelyeket egy másik tagállamban végeznek – nemcsak a határokon átnyúló szállítmányokra. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a cégek egyszerűen csak készletet kívánnak áthelyezni egy másik tagállamba, hogy azt később ott közvetlenül a fogyasztóknak értékesítsék. Ezáltal a kibővített egyablakos rendszer lehetővé teszi még több vállalkozás számára, hogy áfa kötelezettségeiket egyetlen online portálon és egy nyelven teljesítsék.
A Tanács azt is elfogadta, hogy az áfa fizetésére vonatkozó felelősséget üzleti tranzakciók esetén a termék vagy szolgáltatás beszállítójáról a vevőre hárítsák, ha a beszállító nem állapodott meg abban a tagállamban, ahol az áfa befizetése esedékes (az úgynevezett „fordított adózás” mechanizmus alapján). Ez bizonyos helyzetekben már eddig is lehetséges volt, de a jövőben kötelezővé válik.
Ellentétben a Bizottság javaslatával, a Tanács úgy döntött, hogy nem terjeszti ki a meglévő vélelmezett szolgáltató szabályozást – amely az áfa beszedésének felelősségét a tranzakciókat elősegítő platformokra hárítja, nem pedig az alapul szolgáló beszállítókra – az online platformokon keresztül értékesített összes árura és saját áruk átruházására. A Tanács emellett úgy döntött, hogy nem módosítja a műalkotások és régiségek áfa szabályait.
A Tanács azt is elfogadta, hogy az importálási egyablakos rendszert kötelezővé kell tenni, az áfa vonatkozásában a Vámkódex reformjának keretében, amely jelenleg is a Tanács előtt van.
Következő lépések
Az irányelv és a rendelet különleges jogalkotási eljárás alá esnek. A Tanácsban ezekhez a jogi aktusokhoz egyhangú döntés szükséges. Az Európai Parlamenttel konzultációra került sor, az EP véleménye 2023. november 22-én került benyújtásra. Mivel azonban a Tanács jelentős változtatásokat eszközölt az irányelvben, az Európai Parlamentet ismételten konzultációra kéri fel a végleges szövegről. Ezután a szöveget formálisan el kell fogadnia a Tanácsnak, mielőtt azt közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában és hatályba lép.
