Megkezdődött a soroksári futónő meggyilkolásával vádolt férfi pere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő férfit aljas indokból elkövetett emberöléssel, szexuális erőszakkal és kifosztással vádolja, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható.

Megkezdődött a soroksári futónő meggyilkolásával vádolt férfi pere a Fővárosi Törvényszéken hétfőn.

Az előkészítő ülésen ismertették a vádat, amely szerint a 36 éves áldozatra 2013. szeptember 25-én támadt rá a középkorú férfi a XXIII. kerület Szigetdűlő középső részén, a bicikliúton. A férfi megütötte a nőt, majd megerőszakolta, egy zsinórral megfojtotta és elvette a mobiltelefonját.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő férfit aljas indokból elkövetett emberöléssel, szexuális erőszakkal és kifosztással vádolja, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható.

A rendőrség évekig eredménytelenül nyomozott, majd 2018 őszén sikerült DNS-vizsgálatokkal azonosítani a jogerős szabadságvesztését töltő R. Szilvesztert, akinek a bv-intézetben letétbe helyezett tárgyai között az áldozat mobiltelefonját is megtalálták.

A vádlott a hétfői tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem tesz érdemi vallomást. Személyi körülményeiről annyi derült ki, hogy szakmunkás végzettsége van, többször volt büntetve lopás és garázdaság miatt.

Lichy József, a vádlott védője az előkészítő ülés után újságíróknak azt mondta: az orvosszakértői vélemények között ellentmondások lehetnek, és a DNS nyomok rögzítése is vet fel kérdéseket. Hozzátette: emberölési ügyekben általában nem hallgathat a vádlott az eljárás végéig, a bizonyítás egy pontján védencének feltehetően meg kell majd szólalnia. R. Szilveszterről a védő annyit mondott: remeteként élt, de nem primitív személyiség, viszonylag értelmes, jó felfogású.

A Fővárosi Törvényszék a következő tárgyalást a soroksári futónő meggyilkolása ügyében 2020 januárjára tűzte ki, akkor kezdődik el az érdemi bizonyítás.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. október 15.

Hol akarják fenntartani a távmunkát Európában a COVID után is?

Kevesebb mint két év telt el a koronavírus-járvány 2020-as tavaszi kitörése óta, de ennyi idő is elég volt hozzá, hogy a távmunka, mely korábban csak kivételes esetekben volt engedélyezett, európaiak millióinak vált mindennapos valósággá. De vajon így marad-e ez akkor is, ha az élet visszaáll a régi kerékvágásba? Mely országok azok, akik a járvány vége után is megtartanák, sőt, mindennapossá tennék az otthoni munkavégzést? Európai körkép.