Megsértette a jogegyenlőség elvét az önkormányzat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sérti a jogegyenlőség elvét, ha az Önkormányzat változtatási tilalmat rendel el az éppen megvásárolt, beépítetlen területekre, amely nem vonatkozik a saját tulajdonában lévő hasonló, szomszédos telekre.

Az Önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el az éppen megvásárolt, beépítetlen területekre. Ugyanez a tilalom viszont nem vonatkozik az Önkormányzat tulajdonában lévő hasonló, szomszédos telekre. Az alapvető jogok biztosa az erről szóló panaszbeadvány vizsgálatában megállapította, hogy az ilyen módon elrendelt tilalom szemben áll az Alaptörvényben is rögzített jogegyenlőség követelményével – ezért az ombudsman az érintett Önkormányzathoz és a megyei kormánymegbízotthoz fordult.

Tavaly év végén megvették a különleges termálterületen lévő telkeket, idén januárban pedig Kunsziget Község Önkormányzat képviselő-testülete ezekre, és csak ezekre változtatási tilalmat rendelt el. A tilalom a területre vonatkozó építési szabályzat készítésének időszakára, a majdani rendelet hatálybalépéséig szólt. Ugyanakkor ugyanilyen tilalmat hasonló ingatlanokra – így az Önkormányzat tulajdonában álló, az érintett telkekkel szomszédos, „beépítetlen terület” megjelölésűre – nem rendeltek el.  A panaszosok álláspontja szerint ez a szabályozás hátrányos megkülönböztetést jelent, sérti a tulajdonhoz fűződő jogaikat, indokolatlan és aránytalan.

Az ügyben az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított, megkereste Kunsziget Község jegyzőjét, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat. Az az eljárás során nem volt megállapítható, hogy a változtatási tilalom sértette volna az érintettek tulajdonhoz fűződő jogát. A változtatási tilalom ugyanis ideiglenes korlátozás, amit azzal a céllal vezetnek be, hogy ne álljon elő olyan visszafordíthatatlan helyzet, ami meghiúsítaná a területen elvégezhető későbbi beruházásokat, tevékenységeket meghatározó szabályozás tervezését. Az ombudsman rendelkezésére álló adatok szerint a tervezés valóban folyamatban van és ezt a panaszosok is elismerték.

Ugyanakkor viszont a változtatási tilalommal érintett telkek magánszemély tulajdonosait a változtatási tilalom máshogyan érinti, más tartalmú szabályozás alá vonja, mint a szomszédos tulajdonos Önkormányzatot magát. A hasznosítási lehetőségek tekintetében az Önkormányzat a magánszemélyekkel azonos helyzetben van, vagyis elvben ugyanúgy képes a termálfunkciót veszélyeztető vagy ellehetetlenítő beruházásokra, mint a magánszemélyek. Az önkormányzati telek jövőbeli hasznosítását a folyamatban lévő, különböző szinteken megvalósuló szabályozási folyamat (a települési, illetve a megyei rendezési terv elfogadása) éppen úgy érinti és befolyásolja, mint a magántulajdonban álló telkekét. Mindezek alapján – a rendelkezésre álló adatok szerint – nincsen objektív, megfelelő, észszerű oka annak, hogy az Önkormányzat mint tulajdonos miért részesül kedvezőbb elbírálásban, mint a panaszos magánszemély tulajdonosok.

Az ombudsman mindebből azt állapította meg, hogy az önkormányzati rendelet szemben áll az Alaptörvényben is rögzített jogegyenlőség követelményével. A visszásság elhárítása nem követeli meg feltétlenül a rendelet megsemmisítését, ugyanis az ellentmondásos helyzet más módon is orvosolható lehet: például a változtatási tilalom kiterjesztésével a különleges termálterületen elhelyezkedő önkormányzati tulajdonú telekre.

Az alapjogi biztos mindezek alapján kezdeményezte Kunsziget Község Önkormányzata polgármesterénél és Dunaszeg Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjénél, hogy a jogegyenlőség elvének minél teljesebb körű érvényesülése érdekében fontolják meg az Önkormányzat rendeletének módosítását, esetleg hatályon kívül helyezését. Az ombudsman felkérte a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat, hogy kövesse figyelemmel az önkormányzati rendelet szabályozásának felülvizsgálatát.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.