Melyik a fontosabb: a lyuk vagy a fúró? – Ez történt a Jogi Innovációs Napon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyedülálló összejövetelnek adott otthont november 29-én a Hilton Budapest City. A Wolters Kluwer Hungary Kft. és a KPMG szervezésében, csaknem kétszáz jogi és technológiai szakember részvételével rendezték meg a Legal Innovation Day-t.

Az esemény kiemelt előadójaként a „legal technology” egyik legjelentősebb hatású véleményformálója, Prof. Richard Susskind tartotta meg END OF LAWYERS? – what happened in the real life of Lawyers – painting a picture of TOMORROW’S LAWYERS című vitaindító előadását.

Prof. Richard Susskind előadást tart a Jogi Innovációs Napon

Susskind prezentációjában érzékletes képet adott arról, hogy a technológia milyen nagy hatást gyakorolt eddigi életünkre, s kifejtette, hogy ez a tendencia egyre inkább hatványozódni fog a jövőben. Utóbbi állításának egyik legszemléletesebb alátámasztásául szolgált a tény, miszerint napjainkban kétnaponta „közlekedtetünk” annyi információt világszerte, mint az emberiség kialakulásától kezdve 2003-ig összesen. A professzor szerint 2021-ben ehhez mindössze egy órára lesz szükségünk.

A legal technology témakörével a nyolcvanas évek óta foglalkozó szakember álláspontja szerint a digitalizáció a jogi szolgáltatások természetét is egyre inkább fel fogja forgatni. Beszédes és derültséget keltő volt a párhuzam, hogy miképpen egy átlag fogyasztónak nem egy fúrógépre, hanem az az által készített lyukra van szüksége, úgy egy jogkereső állampolgár sem egy ügyvédért, hanem saját problémájának szakszerű megoldásáért fog fizetni.

Ennek megfelelően a jogi szolgáltatók előtt két alternatíva áll: felveszik a versenyt a haladással vagy éppen ők maguk alkotják újra. Az elkövetkező esztendők jogi pozíciói pedig korántsem munkanélküliséget, hanem átcsoportosítást fognak magukkal hozni. A professzor szerint a jövőre való felkészülés legjobb módja, ha mi magunk teremtjük meg azt.

(Az előadásról bővebben olvashatnak a Portfolio cikkében.)

A keynote speech-et követően a Jogi Innovációs Nap első fele több kerekasztal-diskurzust tartogatott a jelenlévőknek.

Richard Susskind a Kúria elnökével, Dr. Darák Péterrel, valamint az Országos Bírósági Hivatal leköszönő elnökasszonyával, Dr. Handó Tündével értekezett a bíróságok és az igazságszolgáltatás technológiai lehetőségeiről. Handó és Darák egyetértettek abban, hogy mind a Kúria, mind pedig az OBH nyitott az újításokra, konkrét példaként említve az e-akta, e-határozat, illetve az online ügyfélkapcsolati rendszer bevezetését az adminisztrációs folyamatokba. Nagy érdeklődés kísérte azt a panelbeszélgetést is, melynek keretében a résztvevők a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a digitalizáció konkrét jogi szereplőkre gyakorolt lehetséges hatását taglalták.

Késő délután népes közönség volt kíváncsi az egyes szekcióbeszélgetésekre, melyek a „platformizáció” folyamatát, a digitális információbiztonság témakörét, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatókra vonatkozó irányelv átültetését járták körül.

Nagyszerű volt látni, hogy ennyien érdeklődnek a jogász szakma sorsa iránt és egyben felelősnek is érzik magukat, hogy lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy az innováció ne akadály, hanem előmozdító tényező lehessen mindannyiunk életében.

2019. november 29-e nem csupán egy egyszerű nap volt, hanem egy meghatározó lépcsőfok, melyet reményeink szerint még számtalan újabb fog követni az együttgondolkodásban.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája

A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.

2024. július 12.

Augusztus 1-jén hatályba lép az EU AI Act

2024. július 12-én kihirdették az Európai Parlament Hivatalos Lapjában a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (AI Act), amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A jogszabály 20 nap múlva, augusztus 1-jén lép hatályba, fokozatosan kell alkalmazni, de 24 hónap múlva már minden tagországban be kell tartani a rendelkezéseit.