Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Melyik a fontosabb: a lyuk vagy a fúró? – Ez történt a Jogi Innovációs Napon
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyedülálló összejövetelnek adott otthont november 29-én a Hilton Budapest City. A Wolters Kluwer Hungary Kft. és a KPMG szervezésében, csaknem kétszáz jogi és technológiai szakember részvételével rendezték meg a Legal Innovation Day-t.
Az esemény kiemelt előadójaként a „legal technology” egyik legjelentősebb hatású véleményformálója, Prof. Richard Susskind tartotta meg END OF LAWYERS? – what happened in the real life of Lawyers – painting a picture of TOMORROW’S LAWYERS című vitaindító előadását.
Prof. Richard Susskind előadást tart a Jogi Innovációs Napon
Susskind prezentációjában érzékletes képet adott arról, hogy a technológia milyen nagy hatást gyakorolt eddigi életünkre, s kifejtette, hogy ez a tendencia egyre inkább hatványozódni fog a jövőben. Utóbbi állításának egyik legszemléletesebb alátámasztásául szolgált a tény, miszerint napjainkban kétnaponta „közlekedtetünk” annyi információt világszerte, mint az emberiség kialakulásától kezdve 2003-ig összesen. A professzor szerint 2021-ben ehhez mindössze egy órára lesz szükségünk.
A legal technology témakörével a nyolcvanas évek óta foglalkozó szakember álláspontja szerint a digitalizáció a jogi szolgáltatások természetét is egyre inkább fel fogja forgatni. Beszédes és derültséget keltő volt a párhuzam, hogy miképpen egy átlag fogyasztónak nem egy fúrógépre, hanem az az által készített lyukra van szüksége, úgy egy jogkereső állampolgár sem egy ügyvédért, hanem saját problémájának szakszerű megoldásáért fog fizetni.
Ennek megfelelően a jogi szolgáltatók előtt két alternatíva áll: felveszik a versenyt a haladással vagy éppen ők maguk alkotják újra. Az elkövetkező esztendők jogi pozíciói pedig korántsem munkanélküliséget, hanem átcsoportosítást fognak magukkal hozni. A professzor szerint a jövőre való felkészülés legjobb módja, ha mi magunk teremtjük meg azt.
(Az előadásról bővebben olvashatnak a Portfolio cikkében.)
A keynote speech-et követően a Jogi Innovációs Nap első fele több kerekasztal-diskurzust tartogatott a jelenlévőknek.
Richard Susskind a Kúria elnökével, Dr. Darák Péterrel, valamint az Országos Bírósági Hivatal leköszönő elnökasszonyával, Dr. Handó Tündével értekezett a bíróságok és az igazságszolgáltatás technológiai lehetőségeiről. Handó és Darák egyetértettek abban, hogy mind a Kúria, mind pedig az OBH nyitott az újításokra, konkrét példaként említve az e-akta, e-határozat, illetve az online ügyfélkapcsolati rendszer bevezetését az adminisztrációs folyamatokba. Nagy érdeklődés kísérte azt a panelbeszélgetést is, melynek keretében a résztvevők a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a digitalizáció konkrét jogi szereplőkre gyakorolt lehetséges hatását taglalták.
Késő délután népes közönség volt kíváncsi az egyes szekcióbeszélgetésekre, melyek a „platformizáció” folyamatát, a digitális információbiztonság témakörét, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatókra vonatkozó irányelv átültetését járták körül.
Nagyszerű volt látni, hogy ennyien érdeklődnek a jogász szakma sorsa iránt és egyben felelősnek is érzik magukat, hogy lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy az innováció ne akadály, hanem előmozdító tényező lehessen mindannyiunk életében.
2019. november 29-e nem csupán egy egyszerű nap volt, hanem egy meghatározó lépcsőfok, melyet reményeink szerint még számtalan újabb fog követni az együttgondolkodásban.