Metróbaleset: vádat emeltek a metróvezető és a forgalomirányító ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emeltek a metróvezető és a forgalomirányító ellen a 2016 decemberében történt budapesti metróbalesettel kapcsolatban – közölte a fővárosi főügyész hétfőn.

Ibolya Tibor felidézte: december 5-én kora reggel a Pillangó utcai felszíni megállóban álló metrószerelvénynek ütközött egy másik, és emiatt öt utas súlyosan, tizenhat pedig könnyebben megsérült.

A baleset reggelén a pályaszakaszon a legnagyobb megengedett sebesség 70 kilométer per óra volt, az idő párás, fagypont alatti volt, a pálya csúszott, a falevelek és a növényi hulladékok pedig tovább csökkentették a tapadást.

A forgalomtorlódásról és a csúszásveszélyről a forgalomirányító tájékoztatta a megállóhoz érkező metrószerelvény 64 éves vezetőjét, és utasítást adott a biztonsági rendszer által vezérelt kézi üzemmód használatára. Sebességkorlátozást azonban, annak ellenére, hogy a többi vezető által szolgáltatott adatok alapján ez szükséges és indokolt lett volna, nem rendelt el – írta a főügyész.

A közlemény szerint a vezető az Örs vezér terétől a Pillangó utcai megálló felé a forgalmi körülményeknek megfelelő, legfeljebb 28 kilométer per órás sebesség helyett 57 kilométer per órával haladt. Emiatt fékezéskor a szerelvény megcsúszott, és a vészfékezés ellenére sem tudott időben megállni, nekiütközött a megállóban „utascserére” váró metrónak.

A baleset miatt a vonal egy szakaszán reggeltől a délután végéig nem járt a metró, a közlekedést negyvenöt pótlóbusz biztosította, ami mintegy kétmillió forint pluszköltséget okozott. A forgalom szünetelése körülbelül 94 ezer utast érintett, a két sérült szerelvény javíttatása pedig több mint százötven millió forintba került – ismertette.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a vezető és a forgalomirányító ellen vasúti közlekedés tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésének és közérdekű üzem működése különösen nagy kárt okozó, gondatlan megzavarásának vétsége miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vádiratban foglalkozástól eltiltást és letöltendő szabadságvesztést indítványoztak. Ha azonban a vádlottak az előkészítő ülésen beismerik a vádban szereplő bűncselekményeket, letöltendő szabadságvesztés helyett felfüggesztett fogházbüntetés és pénzbüntetés kiszabását javasolják – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.