Metróbaleset: vádat emeltek a metróvezető és a forgalomirányító ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emeltek a metróvezető és a forgalomirányító ellen a 2016 decemberében történt budapesti metróbalesettel kapcsolatban – közölte a fővárosi főügyész hétfőn.

Ibolya Tibor felidézte: december 5-én kora reggel a Pillangó utcai felszíni megállóban álló metrószerelvénynek ütközött egy másik, és emiatt öt utas súlyosan, tizenhat pedig könnyebben megsérült.

A baleset reggelén a pályaszakaszon a legnagyobb megengedett sebesség 70 kilométer per óra volt, az idő párás, fagypont alatti volt, a pálya csúszott, a falevelek és a növényi hulladékok pedig tovább csökkentették a tapadást.

A forgalomtorlódásról és a csúszásveszélyről a forgalomirányító tájékoztatta a megállóhoz érkező metrószerelvény 64 éves vezetőjét, és utasítást adott a biztonsági rendszer által vezérelt kézi üzemmód használatára. Sebességkorlátozást azonban, annak ellenére, hogy a többi vezető által szolgáltatott adatok alapján ez szükséges és indokolt lett volna, nem rendelt el – írta a főügyész.

A közlemény szerint a vezető az Örs vezér terétől a Pillangó utcai megálló felé a forgalmi körülményeknek megfelelő, legfeljebb 28 kilométer per órás sebesség helyett 57 kilométer per órával haladt. Emiatt fékezéskor a szerelvény megcsúszott, és a vészfékezés ellenére sem tudott időben megállni, nekiütközött a megállóban „utascserére” váró metrónak.

A baleset miatt a vonal egy szakaszán reggeltől a délután végéig nem járt a metró, a közlekedést negyvenöt pótlóbusz biztosította, ami mintegy kétmillió forint pluszköltséget okozott. A forgalom szünetelése körülbelül 94 ezer utast érintett, a két sérült szerelvény javíttatása pedig több mint százötven millió forintba került – ismertette.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a vezető és a forgalomirányító ellen vasúti közlekedés tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésének és közérdekű üzem működése különösen nagy kárt okozó, gondatlan megzavarásának vétsége miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vádiratban foglalkozástól eltiltást és letöltendő szabadságvesztést indítványoztak. Ha azonban a vádlottak az előkészítő ülésen beismerik a vádban szereplő bűncselekményeket, letöltendő szabadságvesztés helyett felfüggesztett fogházbüntetés és pénzbüntetés kiszabását javasolják – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága