Minősített adatok: AB döntés született


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a minősített adattal visszaélés esetén feljelentésre jogosult személyek körét. A felelősségre vonás ugyanis a tényállás egyes eseteiben eleve kizárt. Az ügy ötven országgyűlési képviselő indítványára indult, akik a Büntető Törvénykönyv vonatkozó szabályozásának megsemmisítését kérték a testülettől. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang nem a vitatott rendelkezés megsemmisítésével, hanem a hatályos szabályozás kiegészítésével állítható helyre.


Az indítványozó országgyűlési képviselők szerint a kifogásolt szabály egyes esetekben lehetetlenné teszi büntetőeljárás lefolytatását minősített adattal visszaélés miatt. A támadott rendelkezés alapján ugyanis büntetőeljárásnak csak az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye. Így olyan esetekben, amikor a bűncselekményt maga a minősítő követi el, büntetőeljárás kizárólag az elkövető saját feljelentése alapján indulhat.

Az Alkotmánybíróság leszögezte: a büntetőhatalom gyakorlása nem csupán jogosítvány, hanem az állam Alaptörvényből fakadó kötelezettsége. Bűncselekmény elkövetésekor ezért az állam köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető felelősségre vonása érdekében a büntetőeljárás meginduljon.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

Minősített adattal visszaélés esetén büntetőeljárás indítására kizárólag a minősítésre jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van lehetőség. Azokban az esetekben azonban, amikor a feljelentés a minősítésre jogosult személyét érintené, az önvádra kötelezés tilalma miatt a minősítő mentesül a feljelentés kötelezettsége alól. A hatályos szabályozás alapján ilyenkor nincs egyéb lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra, vagyis az állam nem tudja teljesíteni alkotmányos kötelezettségét.

Az Alkotmánybíróság szerint megfelelő jogalkotással megteremthető az összhang a vonatkozó büntetőjogi szabályozás és az Alaptörvény között. A testület ezért jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának még az idén tegyen eleget.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu).


Kapcsolódó cikkek

2024. december 4.

Nem jár a korkedvezményes nyugdíj a kormányhivatallal pereskedő transz nőnek a Fővárosi Törvényszék szerint

A Fővárosi Törvényszék kedden határozatot hirdetett egy transz nőnek, G. V. A.-nak az ügyében, aki azt próbálta elérni, hogy ő is jogosult legyen a nők kedvezményes öregségi nyugdíjazási lehetőségére, a “Nők 40”-re, vagyis negyven év munka után nyugdíjba vonulhasson. G. V. A. Budapest Főváros Kormányhivatalát perelte be, miután az elutasító határozatot hozott az ügyében. A törvényszék most elutasította G. V. A. keresetét.

2024. december 4.

Ne féljen a DÁP-regisztrációtól, mutatjuk, mit kell tennie

A jövő év elejétől fontos, mindannyiunkat érintő adminisztratív változás lép életbe: január 16-tól megszűnik a már jól ismert Ügyfélkapu. Helyébe az Ügyfélkapu+ lép, illetve a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás lesz használható. Most az utóbbival kapcsolatban gyűjtöttük össze az 5 legfontosabb kérdést és választ a gördülékeny használat érdekében.

2024. december 4.

Bíróság: Szivárványzászló-égetésre buzdítani közösség elleni uszítás

Harmadfokon közösség elleni uszítás miatt egy év próbára bocsátotta Barcsa Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét a Győri Ítélőtábla, amiért a szervezet 2019 októberében szivárványzászló-égetésre hívott fel egy október 23-i megemlékező eseményt népszerűsítő anyagaiban.