Módosul a választási eljárási törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több ponton is változik az új választási eljárási törvény egyebek mellett jogvédő szervezetek javaslatai alapján. Újdonság, hogy az idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet majd időközi országgyűlési képviselőválasztást kitűzni – közölte Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa.


A Transparency International, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és más jogvédő szervezetek felvetései alapján a kormánypártok törvénybe iktatják azokat a többletgaranciákat, amelyekkel még a látszatát is elvetik annak, hogy befolyásolni lehetne a választás eredményét – mondta a fideszes képviselő.

Ennek alapján azt javasolják, hogy a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számáról naponta frissülő, nyilvános adatok jelenjenek majd meg.

Emellett rögzítik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai és a nemzetközi megfigyelők nemcsak betekinthetnek majd a névjegyzékbe, hanem össze is vethetik azt más dokumentumokkal, így a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel, a levél útján szavazók jegyzékével és az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival. Lehetővé teszik minden országos listát állító pártnak azt is, hogy további öt szakértőt delegáljon, akiknek ugyancsak lehetőségük lesz a teljes szavazatszámlálási folyamat ellenőrzésére – ismertette Gulyás Gergely.

Hozzátette, hogy szintén változik a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők szavazatának ellenőrzése. A levél megérkezése után összevetik a választópolgár adatait a nyilvántartással, és csak akkor számít szabályos szavazatnak a beérkezett voks, ha az adatok megfelelnek, ezt a folyamatot pedig mind a sajtó, mind a megfigyelők, mind pedig a választási bizottsági tagok nyomon követhetik.

Újdonság, hogy az idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet majd időközi országgyűlési képviselőválasztást kitűzni. A fideszes politikus ezt azzal magyarázta, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint az Országgyűlésnek időközi választás esetén külön kell döntenie a választókerületek meghatározásáról, és mivel a választókörzetek már átalakultak, így ha a parlament nyári ülésszaka után üresedik meg egy mandátum, leghamarabb októberben vagy novemberben lehetne megválasztani egy képviselőt, akinek februárban véget is érne országgyűlési munkája.

A választási eljárási törvény módosítására – amelyet várhatóan a jövő héten kezd tárgyalni a Ház – azért is szükség van – folytatta -, mert az alkotmánnyal összhangban ebben a jogszabályban is egyértelművé kell tenni, hogy az európai parlamenti és a helyhatósági választások a jövőben sem egyszerre lesznek.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága