Nem érdekli a románokat a melegházasság kérdése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem kerülhet be a román alaptörvénybe az a módosítás, amely szerint a család egy férfi és egy nő házasságán alapul, mivel az erről rendezett kétnapos népszavazáson a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt.

A központi választási bizottság (BEC) vasárnap este közzétett becslése szerint szombaton és vasárnap országszerte 3 millió 732 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis a választói névjegyzékben szereplők 20,41 százaléka.

A referendum akkor lett volna érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők legalább 30 százaléka leadta volna voksát. A részvételi arány Románia 41 megyéje közül egyedül a moldvai Suceava megyében haladta meg a 30 százalékot. A két magyar többségű megye a sereghajtó a részvételi listán: Hargita megyében a jogosultak 11,12 százaléka, Kovászna megyében pedig 8,5 százaléka járult az urnákhoz.

Romániában egy alkotmánymódosításhoz arra van szükség, hogy a parlament által legalább kétharmados többséggel megszavazott tervezetet a választói névjegyzékben szereplők legalább 25 százaléka „igen” szavazatával támogassa egy érvényes referendumon.

A mostani alkotmánymódosítást az egyházi hátterű Koalíció a családért nevű, 44 egyesületet tömörítő ernyőszervezet kezdeményezte, azzal a céllal, hogy az alaptörvényben kapjon megerősítést az „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságán” alapuló család fogalma, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a „házaspárok” fogalom szerepel.

A közvélemény-kutatások szerint a románok 74 százaléka ellenzi a melegházasságot. Ennek ismeretében, valamint a többségi ortodox egyház nyílt támogatása és a hárommillió aláírás láttán a kormányoldal és az ellenzék jelentős része is megszavazta az alkotmánymódosító törvénytervezetet, a népszavazás előtt azonban – különböző taktikai okok miatt – egyik párt sem fordított túl sok energiát a választók mozgósítására.

A kezdeményezők a politikai pártok „általános bojkottját” tették felelőssé azért, hogy a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról rendezett kétnapos népszavazáson a részével nem érte el az érvényességi küszöböt.

(MTI)