Nem kell közhasznú jogállás az 1 százalékhoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adó egyszázalékos felajánlása nem függ attól, hogy az adott szervezetnek van-e közhasznú jogállása – tájékoztatott az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a civil szervezetekkel összefüggő új, elektronikus eljárásokkal kapcsolatban.


A törvény szerint azok a szervezetek – egyesületek, alapítványok, közalapítványok – részesülhetnek az egyszázalékos adófelajánlásokból, amelyeket két évvel korábban bírósági nyilvántartásba vettek, belföldi székhelyűek és nyilatkozatuk szerint közhasznú tevékenységet végeznek.

Feltétel az is, hogy alapszabályuk, alapító okiratuk szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak, szervezetük pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az OBH közleménye szerint januártól a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek elektronikus úton adhatják le kérelmüket. Az elmúlt két hónapban 1181 elektronikus kérelem érkezett a bíróságokra.

A bíróságoknak törvényességi ellenőrzési jogkörük van e szervezetek felett.

Változó civil világ – 2. átdolgozott kiadás, 2014

Az első kötet megjelenése óta bekövetkezett jogszabályváltozások, különös tekintettel a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, szükségessé tették a könyv átdolgozását, aktualizálását. Külön fejezet foglalkozik a NAV gyakorlatával is.

Bővebb információk és megrendelés itt


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.