Népirtássá nyilváníthatja a német parlament az 1932-33-as ukrajnai éhínséget


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ukrán nemzet elleni népirtássá nyilváníthatja a német szövetségi parlament (Bundestag) a holodomort, a mai Ukrajna területén 1932-33-ban pusztító éhínséget – írta pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap a kormánypártok és legnagyobb ellenzéki erő közös határozati javaslatát ismertetve.

A koalíciós pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek és liberálisok (FDP) – és a CDU/CSU ellenzéki jobbközép pártszövetség közös javaslata szerint a Bundestagnak ki kell mondania, hogy a Joszif Sztálin irányításával működő moszkvai vezetés szándékosan idézte elő a négymillió ember halálát követelő tömeges éhínséget.

Az éhínséggel egy időben az ukrán városokban üldözték az értelmiségieket, méghozzá „azzal a céllal, hogy elpusztítsák őket mint a kulturális identitás hordozóit”. A holodomor így „a totalitárius rendszerek által elkövetett embertelen bűnök listájához tartozik, amelyek milliók életét oltották ki Európában, különösen a huszadik század első felében” – áll a Bundestag következő heti ülésére beterjesztett határozattervezetben.

Ez a bűncselekmény „közös európai történelmünk része”, de kevéssé ismert Németországban és az Európai Unióban, ezért a szövetségi kormánynak hozzá kell járulnia a holodomorról szóló ismeretek terjesztéséhez és az áldozatokra emlékezéshez – sürgetik a kormánypárti frakciók és a CDU/CSU képviselőcsoportja.

Rámutattak: míg Ukrajnában évek óta folyik a holodomor kutatása, „Oroszországban Vlagyimir Putyin vezetése ideologizált történelempolitikát folytat, amely megakadályozza a sztálini bűnök, köztük a holodomor feldolgozását”.

A tervezetben az is szerepel, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellentétes a nemzetközi joggal, és „az európai békerend és értékrend elleni támadást jelent”, ezért a Bundestag „minden eddiginél határozottabban kiáll amellett, hogy nem lehet teret engedni Európában a nagyhatalmi törekvéseknek és az elnyomásnak”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 5.

Kiemelten figyeli a versenyhivatal a légitársaságok tevékenységét, segít a Békéltető Testület is

Kiemelték, hogy a hivatal rövid tájékoztató anyagokban foglalja össze a repülőjegy-vásárláshoz, utazási irodák programjainak kiválasztásához, online szállásfoglaláshoz, valamint bel- és külföldi autóbérléshez kapcsolódó tanácsait. A fogyasztók így könnyebben kerülhetik el a félrevezető tájékoztatásokat, illetve a nyaralás közben előforduló kellemetlen meglepetéseket. A gondtalan nyaralás érdekében fontos, hogy az utazási irodák ajánlatainál ellenőrizzék még az utazás lefoglalása […]

2024. július 4.

Szankcionált a Médiatanács jelzése nyomán a román társhatóság

Figyelmeztetésben részesítette a román társhatóság a Médiatanács jelzése nyomán a TV2 Comedy-t a klasszifikációs rendelkezések megsértése miatt. Július 2-i ülésén a Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indított a Radio Plus Kft.-vel szemben, miután az határidőn túl tett eleget a testület határozatában foglalt közlemény közzétételi kötelezettségnek a Balázsék című műsorszám három adására vonatkozóan.

2024. július 4.

Egyszerűbben ajánlhatják fel az ingatlanokat az államnak az örökösök

Változnak a földekkel kapcsolatos hagyatéki eljárás szabályai július elejétől. Egyszerűbbé és gyorsabbá válik az eljárás azoknál a kisértékű földeknél, amelyek az elhunyt tulajdonos nevén maradtak, és az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja miatt indult meg a tulajdonjog rendezése. Másik változás, hogy azok az örökösök, akik nem tartanak igényt egyes ingatlanokra, például kisértékű földterületekre, az eddiginél egyszerűbben és költségek nélkül ajánlhatják fel azt az államnak. Kedvezően módosulnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló szabályok is a közjegyzői eljárás keretében. A Magyar Országos Közjegyző Kamara álláspontja szerint a módosításokkal egyszerűsödnek és észszerűsödnek a hagyatéki eljárások, amely segíti az örökösöket.