NGM: ügyfélbarát lesz a hitelintézeti törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új hitelintézeti törvény a pénzügyi szektor biztonságának és stabilitásának fenntartását célozza, és kiegyensúlyozott, ügyfélbarát pénzügyi szolgáltatásokat, pénzügyi intézményi működést eredményez – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó – és pénzügyekért felelős államtitkára kedden, az Országgyűlésben.


Az új jogszabályok expozéjában Orbán Gábor ismertette: megújítják a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a könnyebb értelmezés érdekében átláthatóbb szerkezetbe rendezik az eddigi szabályozási elemeket és megerősítik a hitelintézeti törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseit.

Ez utóbbiak közül kiemelte: a javaslat elfogadása esetén minden jelzáloghitel esetében lehetővé válik a futamidő ingyenes meghosszabbítása. Emellett az új hitelintézeti törvény 2014-től előírja a jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőző kötelező elszámolási tájékoztatást, illetve pontosítja a lakáscélú hitelszerződés fogalmát is.

Szintén az ügyfelek lehetőségeit bővíti az a rendelkezés, amely szerint a korábban kötött jelzáloghiteleket az ügyfelek ingyenesen kiválthatják az átlátható árazásnak már megfelelő hiteltermékekkel.

Orbán Gábor beszélt arról is: a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások működését érintően a 2008-as pénzügyi válság során tapasztalt hiányosságok miatt, az Európai Unióban, számos új nemzetközi szabályozási elemet készítettek elő. Hangsúlyozta: a változtatások többsége ezen új uniós pénzügyi normákat veszi át, a többi uniós tagállammal egyetemben és egyidejűleg.

A tagállamoknak legkésőbb december 31-éig kell elfogadniuk és kihirdetniük ezeket a rendelkezéseket, amelyek 2014-től fokozatosan lépnek majd hatályba. A fokozatos bevezetés oka, hogy a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak számos új, a tőkeszintjüket növelő előírásnak kell majd megfelelniük. Ezek az új tőkeszabályozási elemek, az úgynevezett tőkepufferek azt a célt szolgálják, hogy az intézmények a gazdaság ciklikusságát ne fokozzák, hanem a felügyeleti hatóságokon keresztül inkább visszafogják.

Szintén a tőkepuffer-követelmény szolgál annak rendezésre is, ha egy intézmény túlzottan jelentős egy adott piacon és így a piacra egyfajta befolyásoló hatása lenne – tette hozzá. Hangsúlyozta: ezeknek a tőkekövetelményi szabályoknak egy részét jól körül lehet határolni, más részük azonban csak a folyamatok, a nagyságrendek, a konkrét adatok birtokában határozható meg. Ez utóbbiak esetében az egész szektort átlátó szereplő, a Magyar Nemzeti Bank határozza majd meg ezeket a követelményeket.

Új, önálló törvényként került az Országgyűlés elé a fizetési szolgáltatókról szóló javaslat. Ez a terület korábban a hitelintézeti törvény része volt, azonban az uniós szabályozásban olyan nagymértékű változások következtek be, hogy mindenképp szükségessé vált az önálló törvényi szabályozás kialakítása – mondta az államtitkár. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény módosításának pedig legfőbb célja a biztosításközvetítői jutalék-visszaélések megelőzése. Ennek érdekében le kell fektetni a biztosításközvetítői jutalékra vonatkozó szabályozás alapjait és meg kell teremteni az új polgári törvénykönyvvel való összhangot is.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.