November 1-jétől maximum 180 napra kérhető a veszélyhelyzet meghosszabbítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

November 1-jétől a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti. Az erről szóló, kormánypárti képviselők által kezdeményezett jogszabályt hétfőn fogadta el a parlament.

A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosítását 142 igen, 31 nem szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A novembertől hatályos jogszabály szerint a felhatalmazás többször is megadható. A törvény indoklásában azt írták, több európai ország különleges jogrendi szabályozása is időkorlátot szab a veszélyhelyzetre. Erre, valamint arra figyelemmel, hogy veszélyhelyzet alatt az alapvető jogokat korlátozó intézkedések meghozatalára is lehetőség van indokolt a veszélyhelyzet Országgyűlés általi meghosszabbítására időkorlát megállapítása – érveltek az előterjesztők.

Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy a kormány az ukrán-orosz háború miatt háborús veszélyhelyzetet hirdet Magyarországon. Az Országgyűlés június 8-án november 1-jéig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket, azaz a különleges jogrendben alkotott szabályokat. November elsejétől módosulnak az alaptörvény különleges jogrenddel kapcsolatos szabályai is: az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása szerint a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

Az új alkotmányos szabályok szerint a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében – a jelenlegi tizenöt nap helyett – harminc napra veszélyhelyzetet hirdethet. A most elfogadott törvény veszélyhelyzet Országgyűlés általi meghosszabbítására állapított meg időkorlátot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.