Nyílt nap civileknek Székesfehérváron


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Székesfehérvári Törvényszék tájékoztató rendezvényt tart a civil szervezetek és jogi képviselőik számára.


A Székesfehérvári Törvényszék  „Törvényházi szeminárium” elnevezéssel indult rendezvénysorozatának következő állomásaként 2015. november 25. napján (szerdán) 10,00 órai kezdettel a Törvényszék Dísztermében (Székesfehérvár, Dózsa György út 1. I. emelet) civil szervezetek képviselői részére rendez szakmai civil napot.

A tematika:

  • a létesítő okiratoknak az új Ptk. hatályba lépése miatti kötelező módosítása és az ezzel kapcsolatos változás-bejegyzési kérelmek előterjesztése, a módosítás elmulasztásának következményei,
  • a létesítő okiratok gyakori hibái, az ítélőtáblák iránymutatásai, az új Ptk. nyomán kialakult bírósági gyakorlat,
  •  az éves beszámolási kötelezettség teljesítése és elmaradásának jogi következményei,
  • a tovább működni már nem kívánó civil szervezetek jogszerű megszüntetése, végelszámolása és az ezzel kapcsolatos gyakorlati tennivalók.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

A terem befogadóképességének korlátaira tekintettel a szakmai rendezvényen való részvételhez (a szervezet nevének, a résztvevők számának és telefon/e-mail elérhetőségének megjelölése mellett) előzetes jelentkezés szükséges.

A szeminarium@szekesfehervarit.birosag.hu címen lehet jelentkezni, a részvétel díjmentes.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.