Önmagát jelentette fel a holland adatvédelmi hatóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adatvédelmi hatóság nem járt el kellő körültekintéssel, amikor másolatban, nem pedig titkos másolatban küldtek ki egy körlevelet. Az ügy azért kapott nagy sajtóvisszhangot, mert a címzettek újságírók voltak. Az incidens következtében harmincnyolc újságíró email címe vált ismertté.

Az adatvédelmi incidenst  Graham Cluley szakértő fedezte fel, s nyomában megírta a G Data.

Érdekesség, hogy a kiküldött email célja éppen az volt, hogy felhívja az újságírók figyelmét az európai adatvédelmi rendeletre, a GDPR-ra.

Valószínű az eset örökre rejtve maradt volna a közvélemény előtt, ha a témára érzékeny újságírók nem feszegetik tovább a kérdést, és faggatják arról a holland adatvédelmi hatóságot, hogy mikor kezd vizsgálatot saját maga ellen.

Ezért aztán a holland adatvédelmi hatóság végül is megtette a szükséges bejelentést, igaz, nem a GDPR által előírt 72 órán belül.

Persze, a holland újságírók nagy valószínűséggel már korábbról ismerték egymás email címeit, így nagy kárt igazán nem okozott az incidens.

A magyar hatóság, a Nemzeti Adat- és Információszabadság Hivatalának (NAIH) 2019 májusi adatai szerint a leggyakoribb adatincidensek a téves címre küldött küldeményekből származnak, itthon az esetek 60 százalékában történik hasonló vétség.

(baon.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Gyorstalpaló adományozóknak: új online kiadvány jelent meg

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a vezetői szemléletformálással, üzleti kultúrafejlesztéssel foglalkozó civilszervezet, a Bridge Budapest Egyesület összefogott, hogy segítse a potenciális adományozókat, hogy eligazodjanak az adományozás során felmerülő jogi és adózási dilemmák között. Az együttműködés célja, hogy az adományozók, legyenek akár céges vagy magánszemélyek, könnyebben átláthassák a támogatási lehetőségeket, és magabiztosabban dönthessenek adományozási szándékaikról. Ennek révén a civilszervezeteknek is gördülékenyebbé válhat az adományozókkal való együttműködés, hiszen a jogi és adózási kérdések megfelelő ismerete segíti az átlátható és biztonságos együttműködést.

2024. december 2.

Bűnös elmék vagy hányatott sorsú gyermekek?

Vajon mi sarkallhat arra egy fiatalt, hogy bűncselekmény elkövetőjévé váljon? Milyen cipelt traumák sorozata viszi tévútra az elmét? Csupán a szülőket lehet okolni ilyen helyzetekben, vagy a gyermek maga is felelős lehet tettéért? Visszatartó erő-e hazánk jelen fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szankcionálása, az intézkedés? Ez az írás az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.