Orbán benyújtotta az alaptörvény-módosítást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló javaslatot a miniszterelnök jegyzi. Módosul a nemzeti hitvallás, és a változtatás – az indokolás szerint – világosan megtiltja idegen népesség betelepítését.

Hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló javaslatát.

E szerint a Nemzeti hitvallás a „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

Az Alaptörvény XIV. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be . Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

(2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.

Az Alaptörvény XIV. cikke a következő(4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. ”

A módosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.

„Az október 2-ai népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre. Ezzel létrejött az új egység Magyarországért. Ez az új egység pártok felett áll, nemzeti ügynek tekinti Magyarország szuverenitásának megvédését, a kötelező betelepítési kvóta elutasítását” – írja javaslata indokolásában a miniszterelnök.

„Az Alaptörvény módosítása világosan kimondja a népszavazás üzenetét: az Európai Gazdasági Térség országai állampolgárainak kivételével Magyarországon csak a magyar Országgyűlés által elfogadott törvény szerinti eljárásban hozott döntés alapján lehet élni. Világosan megtiltja idegen népesség betelepítését. Egyértelművé teszi, hogy Magyarország alkotmányos önazonossága nem korlátozható, szuverenitásából fakadó területi egységére és népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési joga nem kérdőjelezhető meg” – olvasható az általános indokolásban.

 

 

---