Öttagú tanácsokat hozott létre az AB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak számáról, összetételéről és a tanácsvezetők személyéről döntött 1006/2016. (IX. 14.) AB Tü. határozatában.


Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 49. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva – az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat 5. § (2)–(3) és (4) bekezdéseiben foglaltakra is tekintettel – az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak számáról, összetételéről és a tanácsvezetők személyéről a következő határozatot hozta:

1. Az Alkotmánybíróságon három öttagú állandó tanács működik.

2. Az öttagú állandó tanácsok tanácsvezetői és tagjai:

Az 1. öttagú tanács tagjai:

Dr. Juhász Imre, tanácsvezető alkotmánybíró,

Dr. Balsai István alkotmánybíró,

Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró,

Dr. Salamon László alkotmánybíró,

Dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró.

A 2. öttagú tanács tagjai:

Dr. Varga Zs. András, tanácsvezető alkotmánybíró,

Dr. Balsai István alkotmánybíró,

Dr. Pokol Béla alkotmánybíró,

Dr. Stumpf István alkotmánybíró,

Dr. Szívós Mária alkotmánybíró.

A 3. öttagú tanács tagjai:

Dr. Dienes-Oehm Egon, tanácsvezető alkotmánybíró,

Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró,

Dr. Salamon László alkotmánybíró,

Dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró,

Dr. Szalay Péter alkotmánybíró.

3. Előadó alkotmánybíróként dr. Balsai István, dr. Czine Ágnes és dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró az 1. öttagú tanácsban, dr. Salamon László alkotmánybíró a 3. öttagú tanácsban jár el.

4. Ez a határozat 2016. szeptember 15-én lép hatályba.

(Forrás: Magyar Közlöny 2016. évi 137. szám)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.