Pénzmosás elleni törvényjavaslatot nyújtottak be


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hazai szabályrendszer megerősítése, valamint a nemzetközi előírásokkal való teljes összhang megteremtése érdekében a kormány két törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez. Az új törvények megalkotása nagyban hozzájárul a hazai pénzügyi rendszer védelméhez a bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosására, illetve a terrorista szervezetek pénzügyi támogatására irányuló kísérletekkel szemben.


A pénzügyi és gazdasági válságot követő konszolidáció után világszerte ismét felerősödtek a törekvések a bűncselekményekből származó jövedelem- és vagyonszerzés visszaszorítása, illetve az azok tisztára mosását nehezítő intézkedések fokozása érdekében. Ezen túlmenően a nemzetközi terrorizmus (elsősorban az Iszlám Állam tevékenységének) intenzívebbé válása nyomán még tovább kell szigorítani a terrorista szervezetek finanszírozási lehetőségeit.

Az új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat megalkotására több kiemelten fontos cél érdekében került sor. A törvényjavaslattal Magyarország egyrészt európai uniós jogharmonizációs és nemzetközi kötelezettségeinek tesz eleget: biztosítja az Európai Unió új pénzmosás elleni irányelvének a hazai jogba történő átültetését, egyszersmind végrehajtja az Európa Tanács illetékes pénzmosás elleni bizottsága (Moneyval) által korábban elfogadott, az ország pénzmosás elleni rendszere megerősítését szolgáló ajánlásokat. Másrészt az eddig szerzett hazai gyakorlati tapasztalatok is beépültek a szabályozás korszerűsítését szolgáló törvénytervezetbe.

A törvényjavaslat szerint a szolgáltatók és hatóságok kötelezettségei a jelenleg hatályos pénzmosás elleni törvényben foglaltakkal lényegében azonosak maradnak. Fontos változás, hogy a törvényjavaslat hangsúlyozottan épít a kockázatalapú megközelítésre; előírja a felügyeletet ellátó hatóságok és a szolgáltatók számára a területükön jelentkező pénzmosási kockázatok átfogó meghatározását és értékelését valamint a kockázatokkal arányos, kezelésükre alkalmas belső eljárásrend kialakítását. Mindez az eddigieknél szélesebb mozgásteret ad a szakmai sajátosságok figyelembevételére és a kockázatok súlyozására a felügyeletet ellátó szervek és a szolgáltatók számára, ugyanakkor a felelősségük is megnő e téren.

Lényeges változás továbbá, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban a törvényjavaslat – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékony fellépés szigorú megőrzése mellett – a biztonságos és hitelesítendő on-line (személyes megjelenés nélküli, de azzal egyenértékű) azonosítás lehetőségét is átfogó módon megengedi megfelelő feltételek esetén a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat az e fennálló uniós és ENSZ kötelezettségek hatékonyabb végrehajtását, valamint a gyakorlati jogalkalmazás megkönnyítését biztosítja. A törvényjavaslattal a terrorizmus és terrorizmus-finanszírozás elleni rendszer hatékonysága – a nemzetközi elvárásokkal összhangban – nagymértékben növelhető; az eddiginél hatékonyabban lesz megakadályozható, hogy adott esetben terroristák, az őket támogatók, vagy akár más, a nemzetközi biztonságot veszélyeztető személyek és szervezetek szabadon hozzájuthassanak akár a saját vagyonukhoz, gazdasági erőforrásaikhoz, akár más személyektől hozzájárulásban részesülhessenek terrorista akcióikhoz.

Az új törvények megalkotásával Magyarország jelentős mértékben tovább javítja a hazai pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni (az eddigiekben egyébként jól működő) rendszert, valamint annak hatékonyságát, áttekinthetőségét és működőképességét. Ezen felül eleget tesz európai uniós és nemzetközi kötelezettségeinek, bizonyítva ezzel Magyarország töretlen elkötelezettségét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harc mellett.

A korszerű szabályozás és a hatékony végrehajtás biztosítása továbbra is azt a célt szolgálja, hogy megnehezítse, és ha lehet, meggátolja a bűnelkövetők számára a gazdasági bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosását. Fontos, hogy az eddiginél is erősebben védje a hazai pénzügyi rendszert és a tisztességes többségi társadalmat, és támogassa a pénzmosás elleni nemzetközi együttműködésünket is. Az új törvények a terrorizmus finanszírozása elleni nemzetközi fellépés megerősítését is szolgálják.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

A hamisított áruk sötét oldala: a fogyasztók egészségét, biztonságát és a gazdaságot veszélyeztetik, miközben a szervezett bűnözés alapját adják

2022-ben az EU-ban körülbelül 86 millió hamis tárgyat foglaltak le, amelyek értéke meghaladta a 2 milliárd eurót. A hamisított áruk az EU kereskedelmének körülbelül 5,8%-át teszik ki, leggyakrabban videojátékok, társasjátékok, csomagolóanyagok, játékok, cigaretták és CD/DVD lemezek formájában. A digitális tér további veszélyforrást rejt; a hamisítványok nagy része e-kereskedelmi platformokon keresztül áramlik a hamis webáruházak pedig gyakran fogyasztói adatokat lopnak el.

2024. november 27.

Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítések: a Tanács véglegesen jóváhagyta az új rendeletet

A Tanács a mai napon elfogadta a környezeti, társadalmi és irányítási, vagyis az ESG-minősítési tevékenységekről szóló új rendeletet. Az új szabályok célja, hogy – a fenntartható pénzügyi termékek iránti befektetői bizalom növelése érdekében – a minősítési tevékenységek következetesebbé, átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak az EU-ban.

2024. november 27.

Birodalmak kora – nemzetközi jogtörténeti konferenciát rendezett a Széchenyi István Egyetem

A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke első ízben rendezte meg „Birodalmak kora” elnevezésű nemzetközi konferenciáját. A háromnapos programon hat ország neves felsőoktatási intézményeinek kutatói vitatták meg az első világháborút megelőző évszázad jogi, politológiai és közigazgatási aspektusait angol, német és francia nyelven.