Pintér: a Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány célkitűzéseihez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által megvalósított Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – mondta a belügyminiszter a Digitális bíróság projekt ünnepélyes zárórendezvényén, csütörtökön Budapesten, az OBH épületében.

Pintér Sándor ismertetése szerint a projekt célja az ügyfelek pontosabb, gyorsabb ellátása volt, mert – mint hangsúlyozta – „az első az ügyfél”. A projekt célja az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása, az átláthatóság biztosítása volt, úgy, hogy közben csökkenjen az iratbetekintési jog időhöz kötöttsége, és csökkenjenek az adminisztratív terhek és költségek is. Mindezek illeszkednek a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – hangsúlyozta.

Mint mondta, a Digitális bíróság projektben megvalósult megoldásokkal csökken az ügyintézési idő, csökkennek a költségek, gyorsabbá válik az átfutás, miközben csökken a humánerőforrás-szükséglet is, de magas marad a rendelkezésre állás.

A miniszter gratulált a projekt megálmodóinak és megvalósítóinak, amiért – mint fogalmazott – „felismerték a jövőbe vezető utat”.

Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese a projektzárón arról beszélt, az új technológiák alkalmazása egyszerre jelent hatalmas kihívást és lehetőséget is az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, zöldebb bírósági ügyintézésre. Felidézte, az alaptörvény szerint az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. „Alkotmányos kötelességünk, hogy független bíráink magas színvonalon és időszerűen folytassák le az eléjük kerülő eljárásokat” – mondta, hozzátéve, büszke arra, hogy a magyar bíróságok a törvényi kötelezettségüket a közjó és igazságszolgáltatás talaján állva az elmúlt évben is maradéktalanul teljesítették.

Mint mondta, az OBH megteremtette a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, a szervezet 11 ezer dolgozójának pedig az időszerű, megalapozott ítélkezéshez feltétlenül szükséges munkakörülményeket. Az OBH támogatásával a bíróságok a 21. századba léptek az informatikai fejlesztések területén is – szögezte le.

Felidézte: 2011-ben még csak cégügyekben működött az ügyfelek és bíróságok között az elektronikus kapcsolattartás, míg idén már minden szinten és ügyszakban lehetővé vált az online kapcsolattartás.

Az OBH elnökhelyettese kiemelte, a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban, az Európai Bizottság eredménytábláján első helyen állak az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításában, de az ítéletek internetes közzétételében és a folyamatban lévő eljárások információinak elektronikus elérhetősége tekintetében is Európa legjobbjai közé tartoznak.

Répássy Árpád felidézte: az OBH számos projektet indított a „bárhonnan, bármikor elérhető bíróság” megvalósítása érdekében, tavaly például 2500 laptopot, táblagépet osztottak szét a bírók között, beszédfelismerő programot vásároltak, amelyek a hangfelvételből írott szöveget készítenek, és kiépítették a távmeghallgatás rendszerét, amely jelenleg 72 helyen, de az év végére további 112 tárgyalóteremben lesz lehetséges.

A Digitális bíróság projektről szólva elmondta, az e-akta lehetőséget ad arra, hogy a bírák és ügyfelek kényelmesen, szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz, a megújuló elektronikus határozatgyűjtemény könnyebben és még szélesebb körben teszi kereshetővé az anonimizált határozatokat, ugyanakkor az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújt. A bíróságok és közhiteles hatósági nyilvántartások közötti közvetlen kapcsolat is a gördülékeny munkavégzést és ügyfelek érdekeit.

Répássy Árpád hangsúlyozta: az informatikai fejlesztések megvalósultak, de a Digitális bíróság projekt nem fejeződik be, a következő időszak legfontosabb feladatának a tájékoztatást nevezte, amelynek célja az ügyfelek és a szélesebb közvélemény felkészítése a digitális átállásra.

„A digitalizáció kiterjesztése nem állhat meg, mert a digitális bíróság egyszerre szolgálja az ügyfelek, jogkeresők érdekeit és nagymértékben hozzájárul az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséhez” – emelte ki az OBH elnökhelyettese.

A két éve indult Digitális bíróság projekt több mint két és félmilliárd forint uniós támogatással valósult meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.