Répássy: erősíti a jogbiztonságot az új Ptk.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A teljes törvénykönyv fele teljesen új szabályokat tartalmaz, olyanokat azonban, amelyek más országokban vagy éppen a magyar jogi hagyományokból ismertek – mondta Répássy Róbert, a KIM államtitkára.

Az egy hónap múlva életbe lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) életszerűbb szabályai erősítik a jogbiztonságot – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára.

A kormány 2010-ben a teljes magyar jogrendszer megújítását határozta meg célként, ennek része volt az új magánjogi kódex megalkotása, amelyet másfél évtizedes előkészítő munka után fogadott el 2013-ban az Országgyűlés – emlékeztetett.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele részben változik. A teljes törvénykönyv fele teljesen új szabályokat tartalmaz, olyanokat azonban, amelyek más országokban vagy éppen a magyar jogi hagyományokból ismertek – tette hozzá a politikus. Répássy Róbert jelezte, hogy a változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.

A kódex az egyén autonómiáján alapul, egészére a megengedő szabályozás jellemző, mely szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelező szabályokat többnyire a gyengébbik fél védelme indokolja, például a fogyasztóvédelemben – mondta.

A törvénykönyv csaknem 1600 paragrafusból, összesen nyolc könyvből áll: ezek a Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog, az öröklési jog és a záró rendelkezések. Az új kódex tartalmazza a korábban önálló törvényben szabályozott családjogot és a társasági – cégekre vonatkozó – alapvető szabályozást is.

A családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé, intézményesebbé válik. Az élettársak és a házastársak jogai közelednek egymáshoz főként a gyermekek védelme érdekében. A legalább egy éve együtt élő, közös gyermeküket együtt nevelő élettársak jogai a házastársakéval megegyezőek – ismertette az államtitkár.

A házassági vagyonjog szabályozása bővült, a házassági vagyonjogi szerződés segítségével a házastársak már maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Ennek különösen nagy jelentősége lehet a vállalkozói és a családi vagyon elkülönítésénél – olvasható a sajtótájékoztató háttéranyagában.

A szülői felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak, az új Ptk. a szülők felelősségét helyezi a középpontban és elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának. Életszerűbbé válnak az örökbefogadás és a gyámság szabályai – tartalmazza a háttéranyag.

A személyiségi jogok alapját az egyenlő emberi méltóság alkotja. Az új kódex lehetőséget ad a közösség méltóságának védelmére a gyűlöletbeszéddel szemben a perindítás lehetőségének megteremtésével. A várhatóan nagyszámú kereset miatt a jogalkalmazás könnyítése érdekében csak 30 napon belül lehet pert indítani, és nincs lehetőség a perbe beavatkozásra – ismertette az új szabályozást Répássy Róbert.

 

Újdonság a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, amelynek megítéléséhez azonban már nem szükséges a konkrét hátrány, kár – esetenként nehézkes – bizonyítása a perekben. Megszűnik továbbá a közérdekű bírság.

Már nincs lehetőség a cselekvőképesség általános és élethosszig tartó korlátozására, csak bizonyos ügycsoportokban és rendszeres időközönkénti felülvizsgálat mellett – közölte az államtitkár.

A dologi jogban új az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, melyben online bejegyzésre és törlésre lesz lehetőség – tette hozzá.

Az öröklési jogban változik az özvegyi jog: a túlélő házastárs haszonélvezeti joga már nem terjed ki mindenre, csupán az általa lakott ingatlanra, és az általa használt berendezési tárgyakra, ezenfelül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségből.

Nő a végintézkedést hagyó szabadsága. A köteles rész – mely végrendeleti öröklésnél is kötelezően jár az örökösnek – az örökség feléről harmadára csökken, továbbá bővülnek a kitagadási okok. Például akkor is megfoszthatja köteles részétől az örököst az örökhagyó, ha őt az örökös súlyos nélkülözéseknek tette ki, vagy ha bűncselekményt követett el – ismertette az államtitkár.

Az új Ptk.-t az Országgyűlés 99 százalékban a jogtudósok által megalkotott tartalommal fogadta el, a csaknem 1600 paragrafusból álló törvénykönyvben csupán hat olyan terület van, ahol a parlament változtatott a tervezeten, köztük a házassági és az öröklési jog – tette hozzá a kormánypárti politikus.

A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik.

Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén.

A 2013 februárjában elfogadott új Ptk. idén márciusi hatálybalépése egyéves felkészülési időt biztosított, ami az államtitkár szerint lehetővé teszi majd a kódex zökkenőmentes életbelépését és alkalmazását.

(Forrás: MTI)

---