Sikertermék lehet a munkáltatói hiteltámogatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatói hiteltámogatás akár utólag is adható, decemberben is utalhat a munkaadó a dolgozójának az idei évi hiteltörlesztését támogatandó – mondta el Honyek Péter, a PwC szja szakértője az Adó Online-nak.


Mit is jelent valójában a munkáltatói hiteltámogatás, mennyire tekinthető ez radikálisan új típusú juttatásnak?

A munkáltatói lakáscélú támogatás nem új intézmény. Az újdonság az, hogy a munkáltató már nem csak a dolgozó lakásvásárlásához, hanem a már megvásárolt lakás hitelének a törlesztéséhez is adhat támogatást. Ez a juttatás 5 millió forintig adómentes.

Számvitel nagy kézikönyve csomag

A csomagban lévő kiadványok:

1. A számvitel nagy kézikönyve 2014
2. Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek

Most két kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt!

Mit tapasztal tanácsadóként, mekkora az érdeklődés a munkáltatói hiteltámogatás iránt?

Elég nagy az érdeklődés, ebből „sikertermék lesz”, még ha nem is idén, hanem csak 2015 januárjától, mivel idén áprilisban lépett hatályba az az NGM-rendelet, amely a részleteket szabályozza. Bár a támogatás idei bevezetése szempontjából elég izgalmas lehetőséget jelent az, hogy a munkáltató akár utólag is biztosíthatja a hiteltámogatást. Nem gond, ha a munkáltató mondjuk novemberben csap a homlokára, hogy létezik ilyen juttatási lehetőség, s kidolgoz egy szociális szabályzatot, s a támogatást mondjuk novemberben, vagy akár decemberben utalja át a munkavállalónak. Ilyenkor tehát amit a magánszemély ebben az évben januártól decemberig befizetett a lakáscélú hitelre, azt utólag kapja meg a munkaadójától, ami kvázi nettó jövedelemként megjelenik a bankszámláján, s következő évben ebből tudja fizetni a törlesztő részleteit.

Van-e olyan akadály, gond, ami a munkaadókat visszatarthatja attól, hogy igénybe vegyék ezt a juttatást?

Ami némileg problémás, hogy a hitelintézetek nem mindegyike reagált még erre az új jogszabályi lehetőségre, nem mindegyik honlapján található meg az információ, hogy mit is kell tennie a munkáltatónak, ha ilyen juttatást szeretne adni a dolgozójának. A hitelintézet úgy jön a képbe, hogy garanciális szerepet tölt be abban, hogy  a támogatást valóban a törlesztésre fordítsák, s ne mondjuk autóvásárlásra. A hitelintézet garanciális szerepére azért van szükség, mivel mégiscsak egy a munkaadónak és a munkavállalónak is vonzó, nagyösszegű adómentes juttatásról van szó. A hitelintézetnek adatot kell szolgáltatnia arról, hogy mekkora összegű támogatás folyt át rajta. Hogy ezt meg tudja tenni, ahhoz a munkáltatónak – mielőtt folyósítaná a támogatást – nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az adott munkavállalónak milyen összegű munkáltatói hiteltámogatást adott. Van olyan bank, amely készített erről formanyomtatványt, amely meg is található a honlapján, van, amelyik nem. Valójában ez nem jelent akadályt, a bank nem mondhatja, hogy nem fogja ezt megtenni. Ilyen esetben azt tudom javasolni a munkaadónak, hogy céges aláírással ellátott dokumentumban, papír alapon tegyék meg a nyilatkozatot, s küldjék el a banknak. A bankoknak lenne az üggyel kapcsolatban kevesebb feladatuk, ha készítenének formanyomtatványt, netán elektronikus űrlapot.

Megbeszélheti a munkaadó a dolgozójával, hogy módosítják a munkaszerződést, s amennyivel csökkentik a nettó bért, annak közel a dupláját megkapja a dolgozó munkaadói hiteltámogatásként? A munkaadó bérköltsége ugyanannyi marad, a dolgozó ugyanakkor jobban jár.

Tipikus munkaadói kérdés szokott lenni, hogy a hiteltámogatás lehet-e bérhelyettesítő eszköz. A válasz: nem. Bár nincs erre kifejezetten szabály az szja-törvényben, de az adóhatóság gyakorlata alapján – amellyel én is egyet értek – minden olyan kifizetést, amely a munkavállalót a munkaviszonya alapján kifejezetten megilleti – ilyen lehet a bér, amely a munkaszerződésében van, de ilyen lehet az a bónusz is, amely a munkaadó belső szabályzata alapján minden más hasonló helyzetű munkavállalót megillet – nem lehet átalakítani munkáltatói lakáscélú támogatássá. Ha a munkaadó mégis megteszi, akkor a NAV egy adóellenőrzés során azt átminősítheti munkabérré, amely után meg kell fizetni a szokásos közterheket. Természetesen a munkáltatói hiteltámogatás újdonság, erre vonatkozó ellenőrzési gyakorlat még nincs, de ezt a lépést semmiképpen nem javasoljuk.

Honyek Péter:szerint izgalmas lehetőséget jelent az, hogy a munkáltató akár utólag is biztosíthatja a hiteltámogatást

Cafeteria-elemként használható?

A cafeteriába minden további nélkül be lehet rakni. Olcsóbb, mint az Erzsébet-utalvány vagy más béren kívüli juttatás. De nemcsak cafeteriáról lehet szó. Ha a munkáltató készít egy belső szociális szabályzatot, s ennek alapján ad hiteltámogatást mondjuk a háromgyerekes, kis lakásban élő dolgozóknak, akkor semmilyen kockázatot nem vállal.

A munkaadók igazából a munka alapján szeretik a juttatásokat is adni. De ugye semmilyen juttatást nem lehet a már meglévő bér helyett adni?

 Így van.

S mi a jogi helyzet egy új munkaszerződésénél? Belefoglalhatják a felek, hogy x munkabér mellett y munkáltatói hiteltámogatás is jár? Ha nem is kimondva, de valójában mégiscsak helyettesítve a támogatással a bruttó bérösszeg egy részét?

 Ha ilyen helyzettel találkozik egy adóellenőr, akkor csak úgy érvelhet, hogy nem rendeltetésszerű joggyakorlás történik, s a felek adóelkerülési célzattal állapodtak meg így. Ezt nagyon nehéz bizonyítania. Egyrészt tehát az elmondható, hogy új belépőnél ez egy lehetőség, másrészt azonban az is fontos, hogy a munkaszerződésnek munkajogilag rendben kell lennie. Munkáért alapvetően munkabér jár, nem pedig cafeteria, vagy pedig lakáscélú munkaadói támogatás.

 A cafeteriát nem szokták beírni a szerződésbe?

Be lehet írni a szerződésbe. Annyi biztos, ha valakit mondjuk minimálbérért foglalkoztatnak, s kap évi nagyjából 1,2 millió forint munkabért, s emellé évi 5 millió forint munkaadói hiteltámogatást, az vörös posztó lehet az adóellenőr szemében. Rendelkezés kifejezetten nincs erre az esetre, az adóhatóságnak a nem rendeltetésszerű joggyakorlást kell bizonyítania, egy jogvitánál a hatóság van a nehezebb helyzetben.

 A munkáltatói hiteltámogatás az újdonság, de akad más is régebbről…Vannak még olyan adómentes juttatások, amelyek szintén népszerűek lehetnének a dolgozók körében, de a munkaadók el szoktak feledkezni a létezésükről?

Évi 50 ezer forintig adható juttatás kulturális belépőre. A mozijegy ugyan nem tartozik ide, de rengeteg más -színház, opera ,operett, cirkusz, múzeum, könyvtár – belépő viszont igen. Január elsejétől korlátlanul adható sportbelépő, bérlet, s itt nemcsak a látványsportokra kell gondolni, hanem gyakorlatilag minden magyarországi sporteseményre – külföldire nem – adható belépőjegy, illetve bérlet. Nagyon sokan nem használják ki, pedig jó juttatás lehetne a védőoltás, amelyet a munkáltató korlátlanul adhatna adómentesen.

Akár úgy is, hogy a munkavállaló továbbadja a gyermekének?

Ezt ilyen részletességgel nem határozták meg. Ha a munkavállalónak adják, abból biztosan nem lehet adóhatósági megállapítás. De még talán a gyermeknek adott védőoltással sincs gond igazán, ha azt a munkavállaló a munkaviszonyára tekintettel kapja, s azt továbbadja a gyermekének. Ez nincs kifejezetten tiltva, de egy minimális kockázattal azért járhat, azt javaslom a munkaadóknak, először inkább a munkavállalóknak adják ezt juttatásként. Nem maláriaoltásra kell gondolni, hanem egy influenzaoltásra, vagy például méhnyakrák oltásra, utóbbi több tízezer forintba kerül. De szintén el szoktak feledkezni a kockázati életbiztosításról, illetve balesetbiztosításról. Egy biciklivel munkába járó dolgozó például lehet, hogy örülne, ha a cége kockázati életbiztosítást kötne rá, s így ha vele netán valami borzasztó történik, a családtagjai hozzájuthatnak egy nagyobb összeghez, amelyből rendezni tudják az életüket. De azért beszéljünk a lehetőségek mellett a veszélyekről is: a szja-törvény idén már teljesen egyértelműen tiltja a visszaválható utalványok juttatását. Ám a visszaváltható utalványok adása az ezt megelőző időszakban is a nem rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmába ütközhetett, ha a kibocsátó – akár a szerződéses kötelezettségeként, akár a bevett gyakorlata szerint – visszaváltotta a munkavállaló utalványait.

Honyek Péter
A szakember hosszú évek óta foglalkozik adózási kérdésekkel, szakterülete a személyi jövedelemadó és a kettős adóztatás elkerülése. Korábban az APEH szakreferense és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője volt. 2012-ben nevezték ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Személyi Jövedelemadó és Járulékszabályozási Osztály vezetőjének. Innen igazolt a PwC Magyarországhoz 2014 áprilisában.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.