Strasbourgi elmarasztalás Magyarországnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első fokú ítéletében elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért a magyar hatóságok 2011-ben nem vizsgáltak ki megfelelően egy rasszista támadást.


A pert egy szegedi fiatal indította a magyar állam ellen, miután 2011 januárjában megtámadta őt egy férfi, aki rendőrként azonosította magát, de később kiderült róla, hogy a büntetésvégrehajtásban dolgozik.

A támadó ellen közösség tagja elleni erőszak miatt indított eljárást az ügyészség, de végül a rasszista indíttatást a vádhatóság nem találta igazoltnak, s ezért megszüntette ezt az eljárást. A férfit végül garázdaság miatt ítélték el, s egy év próbaidőre bocsátották.

A strasbourgi bírák nem jogerős ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett diszkrimináció tilalmát a megalázó vagy embertelen bánásmódot tiltó passzussal összefüggésben.

Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek

Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is.

Időpont: 2015. november 3.

Részletes program és jelentkezés >>

A támadás idején 19 éves férfit roma származása miatt hárman inzultálták 2011 januárjában, miután barátnőjével távozott egy szegedi szórakozóhelyről. Itt avatkozott közbe a magát rendőrként azonosító támadó, aki az áldozatot a bíróság közleménye szerint büdös cigánynak nevezte. A támadásnak az vetett véget, hogy az áldozat három barátja a 19 éves sértett segítségére sietett.

Az eset után a fiatal férfit, a rendőröket értesítő barátnőjét és a támadót is egy rendőrőrsre szállították. Az áldozat azt is sérelmezte, hogy bár mindketten szereztek sérüléseket, csak a támadóját vizsgálta meg orvos, az ő sérüléseit két nappal később egy háziorvos rögzítette.

Eredeti feljelentéséhez a megtámadott férfi a támadó által a közösségi oldalra feltöltött tartalmakat is csatolt, melyekben a támadó többek között azt írta, hogy előző éjjel fejbe rúgott egy földön fekvő cigányt.

Miután a támadó ellen a közösség tagja elleni erőszak miatti eljárást megszüntették, az áldozat panaszt nyújtott be, s támadója tanúként vagy gyanúsítottként való meghallgatását kérte, ám ezt a hatóságok elutasították, mondván, hogy a garázdaság miatti büntetőügyben már kihallgatták.

A sértett azért fordult a strasbourgi bírákhoz, mert megítélése szerint a magyar hatóságok nem végeztek hatékony vizsgálatot, s nem tettek meg minden szükséges intézkedést, hogy a támadás rasszista indíttatását megállapíthassák. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértéséért a bíróság első fokon 10 ezer euró (mintegy 3 millió forint) kártérítést ítélt meg a megvert szegedi férfinak. A döntés ellen mind ő, mind a magyar állam két hónapon belül fellebbezhet.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.