Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kollektív bíráskodás titka a türelem, az egymásra figyelés és a kompromisszumkészség, ebben pedig az elnöknek kell élen járnia – mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) novemberben megválasztott elnöke az MTI-nek. Az elnök jelezte, szeretne nyitni a közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma.
Tizenöt olyan kvalitású jogásznak, mint aki az AB-t alkotja, egy ügyben legalább tizenötféle véleménye van. A sok évtizedes munkával kialakított szakmai meggyőződések kölcsönös tiszteletben tartásával kell megkeresni a közös nevezőt, hogy létrejöhessen a döntéshez szükséges meggyőző többség – fogalmazott az AB elnöke. A testületben voltak és vannak is komoly szakmai viták, de szekértáborok jellemzően nincsenek, ezt jelzi az is, hogy általában ügyről ügyre változik a különvélemények megfogalmazóinak személye – tette hozzá.
Az elnök jelezte, szeretne nyitni a közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma. A nem jogász közvéleménynek több lehetőséget kell adni, hogy megismerhesse a konkrét alkotmánybírósági jogvédelem eredményeit – mondta Sulyok Tamás, aki több évtizedes ügyvédi praxissal a háta mögött azt vallja, hogy fontos az egyedi jogvédelem, a kisemberek problémája.
A rendszerváltás idején létrejött AB a társadalom számára évekig a pártállami önkényt felváltó új, jogállami korszak emblematikus intézményét jelentette – idézte fel. A jelenlegi AB-nak azonban már alapvetően más társadalmi funkciói vannak. Van egy, az értelmezést segítő preambulumot is tartalmazó Alaptörvényünk, amelyet a szakma természetesen bírálhat, de az AB elnökének nem ez a dolga, hanem az, hogy megvédje, hiszen erre esküdött fel – mondta Sulyok Tamás. Az AB felelős az Alaptörvény védelméért, de az alapjogokat a bíróságokkal karöltve védelmezi, a széles értelemben vett alkotmányosság, jogállamiság megóvása pedig az egész jogászi hivatásrend, ügyvédek, ügyészek, jogtanácsosok, közjegyzők közös munkájának eredménye – hangsúlyozta.
Az utóbbi időszak AB-döntései közül az elnök kiemelt két, az államfő indítványára hozott, szinte egyhangú döntést. Az egyik a védett természeti területek természetvédelmi célú vagyonkezelését óvta meg, a másik a jegybank alapítványaira vonatkozó adatok közérdekűségét rögzítette. Ezen kívül az ombudsman betelepítési kvótákkal kapcsolatos indítványára adott alkotmányértelmezést említette, amely az ország uniós tagságának, illetve szuverenitásának és alkotmányos identitásának alapvető összefüggéseit vizsgálva rámutatott: az ország nem szuverenitást, csupán hatásköröket adott át az EU-nak.
Az AB elnöke hangsúlyozta: az Alaptörvény és az uniós jog viszonya fontos nemzeti ügy, és az erről szóló döntés teljes mértékben összhangban áll a német és még tucatnyi másik uniós tagállam alkotmánybíróságának döntéseivel. Hozzáfűzte: az európai alkotmányosság többszintű, a tagállami alkotmánybíróságok a nemzeti alkotmányokat védelmezik, a strasbourgi bíróság a nemzetközi egyezménybe foglalt alapvető emberi jogok, az Európai Unió Bírósága, a luxembourgi székhelyű EUB pedig az uniós normák felett őrködik. Ezen intézmények között ideális esetben párbeszéd zajlik – hívta fel a figyelmet. Aktualitása miatt az AB nemzetközi kapcsolatai közül a kelet-közép-európai alkotmánybíróságok közötti együttműködést emelte ki. Ennek keretében kerül sor a V4-ek alkotmánybíróságainak háromnapos konferenciájára, amelyet február közepén Budapesten rendeznek meg – jelezte.
Sulyok Tamás (Fotó: MTI)
Az AB munkaterhéről szólva az elnök elmondta: 2012 óta az ügyek túlnyomó többsége egy éven belül véget ér. Évente hozzávetőleg ezer alkotmányjogi panasz érkezik a testülethez, de kétharmaduk nem alkalmas arra, hogy előadó alkotmánybíróhoz kerüljön. 2015-ben 364 ügyet fejeztek be, 2016-ban 355-öt – ismertette az elnök. Hozzátette, hogy a bírói kezdeményezés intézménye szintén rendkívül fontos az alapjogvédelem szempontjából. 2015-ben 65, 2016-ban 64 ilyen indítvány érkezett az AB-hez. Az államfő és az ombudsman mellett a Kúria elnöke is élt indítványozási jogával. A Kúria elnöke például utólagos normakontrollt kért a titkosszolgálati eszközök bírákkal szembeni alkalmazhatóságának szabályai ügyében.
Sulyok Tamás elmondta: távoli rokona apai ágon Sulyok Dezső polgári politikusnak, aki a múlt század derekán előbb a nácik elől bujkált, majd a kommunista fenyegetés elől 1947-ben emigrálni kényszerült. Anyai ágon felmenői között van Kuncz Aladár erdélyi író, akinek legismertebb regénye, az 1931-ben megjelent Fekete kolostor a szerző első világháborús, éveken át tartó franciaországi internálásának élményeit örökíti meg. Az AB-elnök hozzátette: büszke felmenőire, akiknek sorsa példa, útmutatás számára, és arra int, hogy ki kell állni magunkért, a meggyőződésünkért.
Sulyok Tamás 1956-ban született, a szegedi József Attila Tudományegyetem szerzett jogi diplomát, majd az ELTE jogi továbbképző intézetében európai jogi szakjogász képesítést. PhD-fokozatát 2013-ban az ügyvédség alkotmányos helyzetét tárgyaló értekezésével szerezte meg. Több mint egy évtizede a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára. Volt bírósági fogalmazó, jogtanácsos, ügyvéd és több mint egy évtizeden át Ausztria tiszteletbeli konzulja. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta meg alkotmánybírónak, 2015 áprilisa óta az Ab elnökhelyettese, 2016 áprilisa óta pedig – Lenkovics Barnabás korábbi elnök megbízatásának lejárta óta – ő gyakorolta az Ab elnöki jogköreit. Az AB elnökévé 2016 novemberében választotta az Országgyűlés.
(MTI)
