Súlyos fegyházbüntetés az éhen halt kislány szüleinek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen tizennyolc és tizenöt év fegyházra ítélték a 2016 májusában éhen halt másfél éves gyöngyösi kislány szüleit, miután a Debreceni Ítélőtábla szerdán helybenhagyta az első fokon eljáró Egri Törvényszék ítéletét.

A bíróság J. Médea elsőrendű vádlottat és K. Gusztáv másodrendű vádlottat különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölésben találta bűnösnek.

A vádirat szerint a szülők lányukat szándékosan nem gondozták, a védőnővel nem tartottak kapcsolatot, a gyereket egyéves kora után az ilyenkor kötelező orvosi vizsgálatra nem vitték el, és a szükséges táplálékot sem biztosították neki. A szülők szándékosan elmulasztották törvényi kötelezettségeiket, súlyos kiszáradás és alultápláltság vezetett a gyermek halálához.

A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 2015 júliusától a 18 hónapos gyermek haláláig elzárkóztak mindennemű kapcsolattartástól, amellyel kiskorú gyermekük egészségi állapotára fény derülhetett volna, így az orvosi és a védőnői ellátástól, továbbá minden szociális beavatkozástól is.

A kislány testsúlya a halálakor 3410 gramm volt, ami az ebben a korban legalacsonyabb elvárható 8850 gramm testtömeg felét sem érte el. A gyermek elveszítette a teljes izomzatát. Súlycsökkenését a szülők végignézték anélkül, hogy bármit tettek volna a megakadályozására – hangzott el a tárgyaláson.

Az elítéltek legkorábban a büntetésük kétharmad részének letöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.