Szabó Mátéval csörtézik a KIM


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Másként ítéli meg az új Ptk. cselekvőképességi szabályait az igazságügyi tárca és az ombudsman.

A cselekvőképességet a jövőben már nem lehet teljesen, általánosan és véglegesen kizárni, hanem csak egyes ügycsoportokra, és 5 éves felülvizsgálat kötelezettségével lehet korlátozni – olvasható a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium sajtóközleményében.

Az új Polgári törvénykönyvet előkészítő kodifikációs bizottság – a jogaik gyakorlásában korlátozottak védelme érdekében – szükségesnek tartotta a cselekvőképességet korlátozó gondnokság intézményének fenntartását – mutatott rá a tárca.

Mint írták, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium meglepetéssel értesült arról, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a még hatályba sem lépett új polgári törvénykönyv cselekvőképességet korlátozó rendelkezéseit támadja az Alkotmánybíróságon, amikor az évtizedek óta hatályban lévő régi polgári törvénykönyv nemcsak a cselekvőképesség korlátozását, hanem a kizárását is lehetővé teszi.

“Nem feltételezzük, hogy a hatályos szabályok elkerülték volna Szabó Máté figyelmét, de nem értjük, hogy hatéves hivatali ideje alatt miért nem talált módot az ombudsman arra, hogy a Ptk. alkotmányosságát megkérdőjelezze” – fogalmaztak a közleményben.

Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint alapjogsértő és ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal is a teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, jellemzően fogyatékossággal élő emberek nyilatkozatainak automatikus semmissége, illetve a legszemélyesebb döntések megtételének általános kizárása.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. február 1.

Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – amely részt vett az európai gyorsvizsgálatban – itthon már felvette a harcot a vásárlói döntések rejtett torzítása ellen.