Szigorúbban léphetnek fel a tiltott online szerencsejáték ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az „egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról” szóló salátatörvény-javaslatot kivételes sürgősséggel tárgyalta és szeptember 27-én elfogadta a parlament.


A javaslat indokolása szerint a jogszabály-módosítások célja, hogy az online felületen engedély nélkül megvalósított távszerencsejáték, illetve online kaszinó működtetését végző személyek és szervezetek ellen az eddigieknél is hatékonyabban lépjenek fel az erre feljogosított hatóságok. Magyarországon az illegális online szervezők nem fizetnek adót, magyar munkavállalókat nem vagy elvétve alkalmaznak, a kóros játékszenvedély-kezelés költségeihez nem járulnak hozzá. Az egyes illegális szervezők évtizedes jelenlétükkel olyan versenyelőnyre tettek szert Magyarországon, amely már a magyar engedéllyel rendelkező online szervezők 2016-os piacra lépését is veszélyezteti.

[multibox]

Az állam ezentúl szigorúbban léphet fel azokkal a tiltott online szerencsejáték-oldalakkal szemben, amelyek Magyarországon keletkezett jövedelmük, játékbevételük után nem fizetnek adót, illetve a pénzmosás- és terrorizmusellenes hatóságok számára elérhetetlenek.

A tiltott szerencsejáték megakadályozása érdekében a játékosok számlatranzakciójának teljesítését is letilthatják. Emiatt – várhatóan 2016. negyedik negyedévétől kezdődően – az illegális szerencsejáték-szervező bankszámlájára nem érkezik meg a játékostól átutalt összeg. A „pénzügyi blokkolás” lehetőségének megteremtésével a törvénymódosítás megtiltja a pénzforgalmi szolgáltatóknak a tiltott szerencsejátékhoz kapcsolódó tranzakciókban való közreműködést, a tét- és a nyereményfizetés teljesítését, az ehhez kapcsolódó részletszabályokat miniszteri rendeletben fogják majd szabályozni.

A törvénymódosítás rendelkezik az illegális szervezővel együttműködő személy vagy szervezet adóhatósági felszólításáról, a reklámblokkolás bírságmaximumát 1 millió forintról 10 millióra emeli, az internetes blokkolást megtagadó hírközlési szolgáltatók bírságát pedig 100-500 ezer forintról 1-5 millió forintra növeli.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 7.

Megújuló fogyasztóvédelem

2025 januárjában feláll a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely még hatékonyabb fogyasztóvédelmi, azaz kormányhivatali fellépéseket sürget majd. Ehhez besegíthet, hogy a 2024 márciusától hatályos, legújabb fogyasztóvédelmi bírságrezsim már a kormányhivatalok számára is igen magas bírságok kiszabását teszi lehetővé.