Tábornokper: védőbeszédek jönnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elsőrendű vádlott, L. István Attila volt dandártábornok védőjének csaknem négyórás beszédével megkezdődtek a védőbeszédek az úgynevezett tábornokper megismételt elsőfokú eljárásában hétfőn a Debreceni Törvényszéken.


Az ügyészség szerint az ügy vádlottjai önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében bűnösök tettesként vagy bűnsegédként.

Az ügyészség hét vádlottra végrehajtandó, tízre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte. Emellett valamennyi vádlottra pénzbüntetést kért, továbbá több vádlott esetében a közügyek gyakorlásától való eltiltást, nyolc vádlott esetében a lefokozást is indítványozta.

Az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat az ügyben költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt, köztük van Fapál László volt honvédelmi államtitkár, három tábornok, hat ezredes, két alezredes és több polgári alkalmazott.

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottai – 2002 és 2010 között több mint 200 millió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.

A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila elsőrendű, H. András negyedrendű és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) szolgáltatást nyújtó társaságoktól megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik.

[htmlbox BDT]

 

A vádirat szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és az ügyészség szerint több millió forint kenőpénzt kapott.

Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények vádja alól (a két további vádlott ügyét elkülönítve tárgyalják). Az ítélet ellen az ügyész bűnösség és büntetés megállapítása érdekében fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte, új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.

A hétfői tárgyalási napon az elsőrendű vádlott védője, Zamecsnik Péter azt mondta „hemzseg a vádirat a megalapozatlan megállapításoktól”, sem az eredeti vádirat, sem az új eljárásban előterjesztett vádkiegészítés nem tartalmaz konkrétumokat, „nincs olyan vádpont, amelyik maradéktalanul megvalósulna”.

Zamecsnik Péter álláspontja szerint „a tanúk és a vádlott-társak vallomásai messze nem támasztják alá az elsőrendű vádlott vonatkozásában, amit az ügyészség leírt”. A vádirat mereven ragaszkodik O. János tizenhatodrendű vádlott vallomásához, amivel komoly eljárásjogi és tartalmi problémák voltak – mondta az ügyvéd.

„Az elsőrendű vádlott működésével kapcsolatban egyik tényállási elem sem valósult meg, semmi köze nem volt a történtekhez” – közölte az ügyvéd, megemlítve azt is, hogy ez az ügy „óriási lufinak indult”, miután kirobbanásakor azonnal „bűnszervezetről” beszélt az akkori ügyészségi szóvivő, az eljárás 10 éve folyik, 12-17 éve történt dolgok miatt.

Zamecsnik Péter védence felmentését indítványozta.

Nagy László hadbíró ezredes, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának elnöke a hétfői tárgyalás végén közölte: az eljárás a további védőbeszédekkel május 9-én, június 13-án, július 4-én, szeptember 5-én, és október 3-án folytatódik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Gyorstalpaló adományozóknak: új online kiadvány jelent meg

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a vezetői szemléletformálással, üzleti kultúrafejlesztéssel foglalkozó civilszervezet, a Bridge Budapest Egyesület összefogott, hogy segítse a potenciális adományozókat, hogy eligazodjanak az adományozás során felmerülő jogi és adózási dilemmák között. Az együttműködés célja, hogy az adományozók, legyenek akár céges vagy magánszemélyek, könnyebben átláthassák a támogatási lehetőségeket, és magabiztosabban dönthessenek adományozási szándékaikról. Ennek révén a civilszervezeteknek is gördülékenyebbé válhat az adományozókkal való együttműködés, hiszen a jogi és adózási kérdések megfelelő ismerete segíti az átlátható és biztonságos együttműködést.

2024. december 2.

Bűnös elmék vagy hányatott sorsú gyermekek?

Vajon mi sarkallhat arra egy fiatalt, hogy bűncselekmény elkövetőjévé váljon? Milyen cipelt traumák sorozata viszi tévútra az elmét? Csupán a szülőket lehet okolni ilyen helyzetekben, vagy a gyermek maga is felelős lehet tettéért? Visszatartó erő-e hazánk jelen fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szankcionálása, az intézkedés? Ez az írás az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.