Távoznia kell a Politikatörténeti Intézetnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Politikatörténeti Intézetnek 30 napon belül el kell hagynia székházát – így döntött a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet nem jogerős és nem előzetesen végrehajtható. Az épületbe a tervek szerint a Kúria költözik majd.

A Fővárosi Törvényszék 2019. december 18-án elsőfokú ítéletet hirdetett abban a gazdasági perben, amelyet a Magyar Állam indított a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. ellen. A felperes azt kérte a törvényszéktől, hogy kötelezze – az álláspontja szerint jogcím nélküli birtokos – alperest arra, hogy a Budapest V. Kerület, Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan általa használt és birtokolt összes helyiséget – az ingóságaitól kiürített állapotban – 30 napon belül hagyja el és a felperesnek adja birtokba.

A felperes továbbá kérte a Törvényszéket, hogy az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül nyilvánítsa előzetesen végrehajthatónak.

A Törvényszék ítéletével a felperes keresete szerint kötelezte az alperest arra, hogy az általa használt és birtokolt helyiségeket – ingóságaitól kiürített állapotban – 30 napon belül hagyja el, és adja birtokba a felperesnek. Ezt meghaladóan azonban a törvényszék a keresetet elutasította, mivel azelőzetes végrehajthatóság polgári perrendtartásban meghatározott feltételei nem álltak fenn – olvasható a Fővárosi Törvényszék lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Az ítélet nem jogerős.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 22.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz-KDNP

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjének.

2024. február 21.

A gyűlölet dimenziói – egy konferencia tanulságai

A gyűlöletbeszéd témája nem is lehetne időszerűbb: a gyűlöletkeltő megszólalások, online tartalmak a mindennapok részévé váltak. Az átalakuló nyilvánosság, azon belül is különösen a közösségi média, a radikalizálódó politikai szereplők, a társadalmi és gazdasági válságok, a járványok és háborúk mind fokozzák a gyűlöletbeszédet, illetve felgyorsítják a terjedését. A sértő és gyűlölködő beszéd nemcsak a kisebbségi csoportokat és tagjait érinti, hanem az egész társadalmat. Az ellene való fellépés mindannyiunk közös feladata és felelőssége. A gyűlöletbeszéddel szembeni és a kisebbségi jogokért való kiállás ezért valójában a demokráciáért való küzdelem.