Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Politikatörténeti Intézetnek 30 napon belül el kell hagynia székházát – így döntött a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet nem jogerős és nem előzetesen végrehajtható. Az épületbe a tervek szerint a Kúria költözik majd.
A Fővárosi Törvényszék 2019. december 18-án elsőfokú ítéletet hirdetett abban a gazdasági perben, amelyet a Magyar Állam indított a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. ellen. A felperes azt kérte a törvényszéktől, hogy kötelezze – az álláspontja szerint jogcím nélküli birtokos – alperest arra, hogy a Budapest V. Kerület, Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan általa használt és birtokolt összes helyiséget – az ingóságaitól kiürített állapotban – 30 napon belül hagyja el és a felperesnek adja birtokba.
A felperes továbbá kérte a Törvényszéket, hogy az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül nyilvánítsa előzetesen végrehajthatónak.
A Törvényszék ítéletével a felperes keresete szerint kötelezte az alperest arra, hogy az általa használt és birtokolt helyiségeket – ingóságaitól kiürített állapotban – 30 napon belül hagyja el, és adja birtokba a felperesnek. Ezt meghaladóan azonban a törvényszék a keresetet elutasította, mivel azelőzetes végrehajthatóság polgári perrendtartásban meghatározott feltételei nem álltak fenn – olvasható a Fővárosi Törvényszék lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Az ítélet nem jogerős.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
