Tényleg megszűnik az Ügyfélkapu, de nem úgy, ahogy gondolná, és nem is teljesen


„Jövőre megszűnik az Ügyfélkapu”, „Teljesen megszűnik az Ügyfélkapu”, „Nem árulja el a kormány, hogy az Ügyfélkapu megszüntetésére készül-e”, „A teljes Ügyfélkapu-rendszer megszűnhet”, „Nagy a pánik: nem csak az Ügyfélkapu szűnik meg” – egy csomó ilyen címmel lehetett találkozni az utóbbi időben magyar híroldalakon.

A maga vérmérséklete szerint mindegyik lap arról számolt be, hogy a szeptember elejétől élesben is elindult Digitális Állampolgárság Program (DÁP) miatt hamarosan búcsút inthetünk az online ügyintézésben eddig megkerülhetetlen Ügyfélkapunak. Ezzel még nincs is gond, alapvetően valóban így van, sőt valójában egyáltalán nem is új információ. Az viszont már félreértésre adhat okot, hogy ez pontosan mit jelent, és sok félinformációt is lehetett ezzel kapcsolatban olvasni. Az „Ügyfélkapu” ugyanis eléggé mást jelent, mint amire sokan gondolnak a hallatán, és a „teljes megszűnést” belengető hírek alighanem egy félreértésen alapulnak.

Gyorstalpaló: mi az a digitális állampolgárság?

Digitális Állampolgárság Programot 2022-ben fogadták el, majd tavaly év végén szavazták meg az online ügyintézés megreformálását célzó DÁP-törvényt, amely idén július 1-jén lépett hatályba. Ígérete szerint a program „felhasználóbarát alapokra helyezi a közigazgatást, és megteremti az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit. Célunk, hogy megkönnyítsük az állampolgárok életét úgy, hogy 2026-ig online, a mobiltelefonjukkal is elintézhessék szinte minden fontosabb, közigazgatást érintő ügyüket.”

Magukkal a célokkal kevés állampolgár vitatkozna, ha azt kérdeznék tőle, felhasználói élmény terén miben és merre kell fejlődnie az állami ügyintézésnek 2024-ben. A megvalósítás módja már más kérdés, és ezzel kapcsolatban a különféle szakértők és a felhasználók véleménye is megoszlik. Bár még javában zajlik a részletek kidolgozása és megvalósítása, a Rogán Antal kabinetminiszter nevével fémjelzett program sok kritikát kapott, amiért egy DÁP-azonosító létrehozásával és az eddig elkülönült adatok összekapcsolásával minden korábbinál részletesebb profilt hozna létre az emberekről. Mások inkább amiatt aggódnak, hogy az ambiciózus program kivitelezése megfelelő színvonalú és biztonságú lesz-e. A használata opcionális (október elejéig 176 ezren csatlakoztak), tehát továbbra is el lehet intézni mindent nélküle is, de a kritikusai attól tartanak, hogy ez idővel változni fog. (Ezekről a kritikákról és magáról a DÁP-ról külön cikkben írunk majd részletesebben.)

A DÁP a gyakorlatban egyelőre egy mobilos app, a szeptember óta használható Digitális Állampolgár formájában működik, és jelenleg elsősorban arra jó, hogy felhasználónév és jelszó bepötyögése nélkül lehet vele bejelentkezni az állami ügyintéző felületekre. Emellett rendőri ellenőrzésnél lehet vele személyazonosságot igazolni, egy helyen megtalálhatók benne a legfontosabb személyes adatok és igazolványszámok, erkölcsi bizonyítványt lehet vele igényelni, és időpont foglalható vele kormányablakokba. Maga a DÁP jóval több lesz ennél, a közigazgatás teljes digitalizációját ígéri, sőt elvileg olyan platformként fog működni, amelyhez piaci szereplők is csatlakozhatnak. Érkezik majd a részeként új elektronikus aláírás szerződések és más dokumentumok hitelesítésére, új állami levelezőszolgáltatás és díjfizetési lehetőség, illetve a fizikai okmányok teljes kiváltásának lehetősége. A piaci szolgáltatókat a terv szerint jövő év közepétől kezdik el beengedni.

Mindebből most az az érdekes, hogy a már jól ismert online ügyintéző rendszerek bejelentkezési felületén szeptemberben megjelent az opció, hogy a DÁP appal is be lehet jelentkezni. Ehhez nem kell felhasználónevet és jelszót beírni, hanem elég leolvasni egy QR-kódot a mobilappal, és a telefonon biometrikus (ujjlenyomatos vagy arcfelismeréses) azonosítással tudjuk igazolni magunkat. Ez a bejelentkezési lehetőség ma még a megszokott módszerek, így az Ügyfélkapu és a kéttényezős hitelesítést kínáló (azaz a jelszó mellett egy mobilappban generált számkódot is kérő) Ügyfélkapu+ mellett választható – és ez az, ami hamarosan megváltozik.

Viszlát, Ügyfélkapu! Viszlát, Ügyfélkapu+?

A DÁP app elindulásával hamarosan megszűnik a hagyományos ügyfélkapus bejelentkezési lehetőség. Ebből senki nem is csinált titkot, bár különösebben nagy dobra se verték, azért eddig is lehetett róla már olvasni.

Most azért kapta fel a témát a sajtó, mert a Szabad Európa kiszivárgott levelek alapján arról írt, hogy akár az Ügyfélkapu+ is megszűnhet. Ez azért lenne fontos újdonság, mert így nem maradna alternatívája a DÁP-nak az online ügyintézésben, így aki bizalmatlanságból vagy bármi más okból egyelőre kimaradna a digitális állampolgárságból, annak az elektronikus ügyintézési lehetőségei a kormányablakok számhúzó automatájára korlátozódnának.

A Szabad Európa cikke szerint két belső utasítás jutott el hozzájuk egy kormányzati szervtől. Az egyik szerint október 15-ig minden alkalmazottnak le kell(ett) töltenie a DÁP appot. „Egy másik dokumentumban arról írnak, hogy hamarosan már csak ezzel az alkalmazással lehet majd elektronikus ügyeket intézni, amiből az Ügyfélkapu teljes megszüntetésének szándéka következik a kormány részéről” – tette hozzá a cikk. Ebben a második dokumentumban a lap szerint „kijelentik, hogy az Ügyfélkapuval jelenleg minden kormánytisztviselő teljesíti a törvényi kötelezettségeket, hogy rendelkezzen elektronikus tárhellyel. Majd arra hívják fel a figyelmet, hogy ezt a tárhelyet »hamarosan csak a DÁP-on keresztül fogja tudni elérni« minden érintett, és aki nem rendelkezik ilyennel, már nem felel meg a törvénynek. Ez viszont arra utal, hogy »hamarosan« nem csak az Ügyfélkapu válik elérhetetlenné, de az Ügyfélkapu+ is megszűnik. Erről még sosem beszélt senki a kormány részéről” – olvasható a cikkben.

A lap cikkére reagált a Miniszterelnöki Kabinetiroda is: azt írták, nincs központi utasítás a kormánytisztivselőknek, hogy töltsék le a DÁP appot. A lap megjegyzi, hogy ők sem ezt állították, hanem hogy az egyes kormányzati szervek saját hatáskörben intézkednek – bár tegyük hozzá, ha így lenne, az ellentmondana az Ügyfélkapu+ központi megszüntetési tervének. Arra, hogy egyébként valóban megszűnik-e az Ügyfélkapu+, a Kabinetiroda nem reagált nekik.

Az Ügyfélkapu tényleg csak egy kapu

Az első, amit fontos tisztázni, hogy mire is jó valójában a hamarosan megszűnő Ügyfélkapu. A köznyelvben Ügyfélkapu néven gyakran magát az ügyintézési szolgáltatást, az ügyintézésre szolgáló felületet szokás emlegetni. Gyakran találkozni olyan szófordulattal, hogy egy-egy ügyet „az Ügyfélkapuval is el lehet intézni”, míg azt ritkán hallani, hogy a Magyarorszag.hu-n lehet elintézni valamit, pláne hogy a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen, azaz a SZÜF-ön. Pedig valójában az Ügyfélkapu, ahogy a neve is utal rá, csak a kapu, amelyen belépve a SZÜF-ön ügyintézésbe foghatunk: egy elektronikus azonosítási szolgáltatás, amellyel a SZÜF mellett az EESZT-be, az eSZJA-ba és minden, már létező állami online szolgáltatásba be lehet lépni.

Forrás: Telex


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.