Tizenkét évet kapott a kislányát megerőszakoló apa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A férfi négy éven át molesztálta és többször megerőszakolta saját lányát.


Tizenkét év fegyházbüntetésre súlyosította a Debreceni ítélőtábla szerdán annak a férfinak a fegyházbüntetését, aki négy éven át molesztálta és többször megerőszakolta saját lányát – közölte a bíróság szóvivője.

Fórizs Ildikó szerint az ítélőtábla egyebekben helybenhagyta a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely 12. életévét be nem töltött hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális erőszak, szexuális visszaélés és kiskorú veszélyeztetése bűntettében mondta ki bűnösnek az apát. A férfit megfosztották szülői felügyeleti jogától, és le kell töltenie egy korábbi 8 hónapos, felfüggesztett szabadságvesztését is, valamint meg kell fizetnie 310 ezer forint bűnügyi költséget.

 

A vádirat szerint a férfi élettársával együtt nevelte közös gyermeküket. Az apa gyakran italozott, olyankor élettársát és alkalmanként a kislányukat is bántalmazta. 2011-re a szülők kapcsolata megromlott, a veszekedések egyre gyakoribbá váltak. A férfi ebben az időszakban kezdte el szexuálisan bántalmazni az akkor még csak 8 éves gyereket. Ittasan rendszeresen molesztálta a kislányt, és többször is közösült vele. Amikor az anya a gyerekkel egy másik településre költözött, a kapcsolatuk rendszertelenné vált, de az apa két-három havonta ezután is zaklatta szexuálisan a kislányt.

A kislány 11 éves korában fogta fel, hogy apja mit is tesz vele, az évek óta tartó szexuális bántalmazásról azonban senkinek nem beszélt. Iskolai teljesítménye egyre romlott, pszichoszomatikus tünetei jelentkeztek, végül pszichológushoz került, és csak ezután mondta el a történteket az édesanyjának és a barátnőinek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.