Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A CLB biztosítási alkusz cég szerint a magyar biztosítási szakma talán legbonyolultabb ügye lehet az M1-es autópályán szombaton történt tömegbaleset, az eset teljes körű feltárása, a felelősök felderítése miatt a kárrendezés akár hónapokig is eltarthat, a végén bírósági perek tucatjaira is számítani lehet.
A CLB biztosítási alkusz hétfői közleménye szerint, ha nem lesznek a tömegbalesetnek felelősei, akkor sok károsult még ennél is rosszabbul járhat, mert a biztosítók megtagadhatják a kártérítés kifizetését. Az eset legnagyobb károsultjai azok lehetnek, akik kötelező biztosítás nélkül futottak bele a karambolba, ráadásul sérült utasuk is volt – írják a közleményben.
Németh Péter, a CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatója a közleményben kiemelte, a biztosítási szakértőknek fejtörést okoz majd, hogyan különítsék el a tömegszerencsétlenség vétlen károsultjait, károkozóit és a helyzet kialakulásának felelőseit.
Sokan úgy gondolják, ilyen tragikus helyzetben a biztosítók szinte azonnal a károsultak segítségére sietnek, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű, előfordulhat, hogy hónapokig kell várni a kártérítésre, ha egyáltalán a fizetés mellett döntenek a szolgáltatók – közölte Németh Péter.
A CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ha nem lesznek az esetnek bizonyított felelősei, akkor a biztosítók megtagadhatják a kifizetést, de az is lehet, hogy végül a kártérítés az úgynevezett kármegosztás miatt marad el, ami nagyjából azt jelenti, a szerencsétlenül járt autósok mindegyike vétlen és egyben vétkes is.
A közleményben Németh Péter felidézte a 2015-ös tavaszi hózivatart, amikor autók százai rekedtek az autópályák magyar szakaszán a hó fogságában. Akkor is hónapokig tartott a felelősök kiderítése, és csak utána kezdődött meg a balesetet szenvedett járművek jogos igényének feldolgozása.
Az igazgató hangsúlyozta, legrosszabbul az a járműtulajdonos fog járni, akinek nincs kötelező biztosítása, összetört a kocsija, és sérült utasa is volt. A sérült utas kártalanítást kaphat a Magyar Biztosítók Szövetségétől (Mabisz), a kifizetett összeget azonban a biztosítók szövetsége behajtja a jármű tulajdonosán.
A CLB igazgatója úgy látja, hogy a casco biztosítással rendelkezők viszonylag gyorsan pénzhez fognak jutni, ez a biztosítási forma ugyanis ebben a bonyolult helyzetben is fedezetet nyújt.
Németh Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a tömegkarambolban megsérültek tanulmányozzák át a lakásbiztosításukat, és azt, hogy a bankkártyájuk mögött van-e bármilyen biztosítás, mert jó esetben valamelyiken lehet balesetre vonatkozó kártérítési kitétel is.
A beleset szombaton délután történt, Magyarország egyik legsúlyosabb közúti közlekedési balesetében 40 ember sérült meg, akik közül egy ember meghalt; két ember életveszélyes állapotban van; 12 ember – négy gyermek és nyolc felnőtt – súlyos, míg 25 ember, 6 gyermek és 19 felnőtt könnyű sérüléseket szenvedett – tájékoztatott közösségi oldalán a BRFK. Összesen 41 jármű, köztük 5 kamion futott egymásnak a homokvihar közepette. A rendőrség bűntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával nyomoz. A rendőrség erről bővebben a HVG-nek azt írta, erre „a halálos tömegszerencsétlenség körülményeinek teljes körű tisztázása érdekében” van szükség. A rendőrség legutóbbi közlése szerint szombat délután fél három előtt összesen 41 jármű, köztük 5 kamion ütközött az M1-es autópálya 26-os kilométerszelvényénél, a fővárosból kivezető oldalon. A járművek közül 19 kiégett, köztük az egyik kamion utastere is.
Rendkívüli előleget nyújtanak a biztosítók a károsultaknak
A Magyar Biztosítók Szövetsége, (MABISZ) valamint a gépjármű felelősségbiztosításban érintett hazai biztosítók rendkívüli előleget nyújtanak az M1-es autópályán szombaton bekövetkezett tömegszerencsétlenség károsultjainak, a jogszabályi kötelezettségeket megelőzve – közölte a MABISZ hétfőn az MTI-vel.
A szövetség emlékeztet: a hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a katasztrófák kezelését illetően, és hétfőn aktiválta erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását. Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást.
A tömegszerencsétlenségben érintett károsultak kárigényeiket saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a MABISZ-nál jelenthetik be – emelték ki. A MABISZ hozzáfűzi: ez a megszokott ügyrendtől eltérő plusz szolgáltatás a hazai biztosítók részéről, amely során a jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások. A tömeges kár rendezésének szabályozása szerint ha a lezáruló vizsgálatok eredményeként jogerős határozat állapítja meg a kárért való teljes vagy részbeni felelősséget, utólagos elszámolás válhat szükségessé – jelezték.
Felhasznált források: mti, index, telex, hvg
https://telex.hu/belfold/2023/03/12/m1-autopalya-baleset-kamion-auto-rendorseg-eljaras
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!