Törlik a bírósági ügyáthelyezés lehetőségét a törvényekből


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt kezdeményezi, töröljék a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket.


Az államtitkár módosító javaslatát a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomaghoz nyújtotta be, amelynek tárgyalását kedden másfél hónap elteltével folytatta az Országgyűlés.

A parlament márciusban foglalta az alaptörvénybe, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. Nem lett viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezései között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást.

Martonyi János külügyminiszter múlt pénteken jelentette be, hogy az Európai Bizottság korábban megfogalmazott kifogásaira válaszul a kormány kiveszi az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségét, ezért más megoldást kell találni a bíróságok aránytalan terhelésének kezelésére. Mivel az ügyek elhúzódása elfogadhatatlan, a kormány ezen szervezeti és szerkezeti átrendezéssel igyekszik változtatni – közölte.

A külügyminiszter azt valószínűsítette, hogy az alaptörvény ötödik módosításáról ősszel dönthet a parlament.
A negyedik alkotmánymódosításhoz kapcsolódó változásokat viszont már jövő pénteken, a parlament rendkívüli ülésén elfogadhatják az előzetes ülésterv szerint. A módosító javaslatokról, köztük Répássy Róbert indítványairól pedig most pénteken határoz a Ház. Így az eljárási törvényekből és a bíróságok szervezetéről szóló jogszabályokból előbb kikerül az ügyáthelyezés lehetősége.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.