Törlik a bírósági ügyáthelyezés lehetőségét a törvényekből


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt kezdeményezi, töröljék a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket.

Az államtitkár módosító javaslatát a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomaghoz nyújtotta be, amelynek tárgyalását kedden másfél hónap elteltével folytatta az Országgyűlés.

A parlament márciusban foglalta az alaptörvénybe, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. Nem lett viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezései között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást.

Martonyi János külügyminiszter múlt pénteken jelentette be, hogy az Európai Bizottság korábban megfogalmazott kifogásaira válaszul a kormány kiveszi az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségét, ezért más megoldást kell találni a bíróságok aránytalan terhelésének kezelésére. Mivel az ügyek elhúzódása elfogadhatatlan, a kormány ezen szervezeti és szerkezeti átrendezéssel igyekszik változtatni – közölte.

A külügyminiszter azt valószínűsítette, hogy az alaptörvény ötödik módosításáról ősszel dönthet a parlament.
A negyedik alkotmánymódosításhoz kapcsolódó változásokat viszont már jövő pénteken, a parlament rendkívüli ülésén elfogadhatják az előzetes ülésterv szerint. A módosító javaslatokról, köztük Répássy Róbert indítványairól pedig most pénteken határoz a Ház. Így az eljárási törvényekből és a bíróságok szervezetéről szóló jogszabályokból előbb kikerül az ügyáthelyezés lehetősége.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték a 2019-es kőbányai emberölés elkövetésével vádolt férfit

A Fővárosi Törvényszék 2023. január 31-én életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélt egy férfit, akit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádoltak. A terhelt 25 év elteltét követően bocsátható csak feltételes szabadságra – olvasható a Jogászvilághoz eljuttatott közleményben.

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.