Törlik a bírósági ügyáthelyezés lehetőségét a törvényekből


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt kezdeményezi, töröljék a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket.


Az államtitkár módosító javaslatát a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomaghoz nyújtotta be, amelynek tárgyalását kedden másfél hónap elteltével folytatta az Országgyűlés.

A parlament márciusban foglalta az alaptörvénybe, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. Nem lett viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezései között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást.

Martonyi János külügyminiszter múlt pénteken jelentette be, hogy az Európai Bizottság korábban megfogalmazott kifogásaira válaszul a kormány kiveszi az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségét, ezért más megoldást kell találni a bíróságok aránytalan terhelésének kezelésére. Mivel az ügyek elhúzódása elfogadhatatlan, a kormány ezen szervezeti és szerkezeti átrendezéssel igyekszik változtatni – közölte.

A külügyminiszter azt valószínűsítette, hogy az alaptörvény ötödik módosításáról ősszel dönthet a parlament.
A negyedik alkotmánymódosításhoz kapcsolódó változásokat viszont már jövő pénteken, a parlament rendkívüli ülésén elfogadhatják az előzetes ülésterv szerint. A módosító javaslatokról, köztük Répássy Róbert indítványairól pedig most pénteken határoz a Ház. Így az eljárási törvényekből és a bíróságok szervezetéről szóló jogszabályokból előbb kikerül az ügyáthelyezés lehetősége.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága