Tovább emelkedtek a jogdíjak világszerte

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly világszerte tovább emelkedett a beszedett jogdíjak mértéke, a fő hajtóerő a digitális felhasználás volt – állapítja meg a közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC a 2018-as globális adatokat összefoglaló friss jelentésében.

A beszedett jogdíjak újabb rekordot döntöttek, elérték a 9,65 milliárd eurót, ami 2017-hez képest 0,9 százalékos emelkedést mutat. Az euró árfolyamváltozásának hatását nem számítva 4,4 százalékos növekedést kapunk – tudatta a hazai jogkezelő, az Artisjus zeneipari szakmai blogján, a Dalszerzőn.

A digitális felhasználások után beszedett jogdíjak 29 százalékkal nőttek, de még mindig csak az összes beszedett jogdíj 17 százalékát teszik ki. A két legfontosabb területet továbbra is a televíziós és rádiós felhasználások, illetve az élő- és háttérzene jelentik: előbbi 2,4 százalékkal csökkent egy év alatt, utóbbi 0,5 százalékkal nőtt, miközben ötéves távlatra visszatekintve a digitális jogdíjak majdnem megháromszorozódtak.

A közös jogkezelők több repertoárt kezelnek, ebből a zene után keletkezik a legtöbb jogdíj (88 százalék), az audiovizuális, irodalmi, drámai és vizuális művészeti jogdíjak tavaly csökkentek.

A CISAC elnöke, a világhírű francia zenész, Jean-Michel Jarre megfogalmazása szerint az Európai Unió által idén elfogadott szerzői jogi irányelv „világítótoronyként hozott fényt az éjszakába”. Az Európai Parlament – többek között a jogkezelők erőteljes lobbizása nyomán hozott – döntése azonban nem jelent végleges megoldást, a jelentés úgy látja, 2020-ban lobbizni kell az európai példa mellett a világ más részei felé.

A dokumentum szerint komoly kihívást jelent a zenei világ digitális átállása. Példaként megemlítik, hogy a brit és a francia közös jogkezelő 2018-ban több mint tízbillió digitális zenelejátszás adatait dolgozta fel, ilyen mennyiségű adat megbízható, átlátható, gyors feldolgozása pedig komoly befektetést igényel a közös jogkezelők részéről. A jelentés kiemeli, hogy 2018-ban a Facebook és annak tulajdonában lévő más alkalmazások (például az Instagram) jogosítása komoly új bevételi forrást nyitott meg a szerzők számára.

Tavaly is Európában szedték be a legtöbb jogdíjat, a teljes összeg 56,4 százalékát. Magyarország 2018-ban az egy főre eső jogdíjak tekintetében a 27., GDP-arányosan a 10. helyen állt a globális listán. Európában 34,9 százalékkal nőtt a digitális jogdíjak összege, ugyanakkor a világátlaghoz képest még mindig alacsonyabb ezek részesedése az összes jogdíjból (13,3 százalék). A digitális szektorból érkező jogdíj mértéke csak Észak-Európában haladja meg az élő- és háttérzeneit.

A CISAC jelentése idén a közép-kelet-európai régióval külön is foglalkozott. Ezzel kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy több közös jogkezelő is „kedvezőtlen szerzői jogi környezetben” kénytelen dolgozni, illetve gondot okoz, hogy a digitális növekedés fő hajtóereje, az előfizetés csak szerény mértékben emelkedik. Ezzel együtt a régió 2018-ban 3 százalékos növekedést tudott elérni. A magánmásolási díj a régióban a globális érték több mint háromszorosát, 12,6 százalékát tette ki, tavaly Magyarország mellett Oroszország és Csehország jogkezelői tudtak növekedést elérni ezen a területen.
A televíziós piac kapcsán a dokumentum kiemeli: ez az iparág jelentős rugalmassággal tudta elérni, hogy bevételei folyamatosan növekedjenek. A 16-25 éves korosztály képernyő előtt töltött idejének már több felében streamelt videókat néz, a hagyományos csatornák időaránya mindössze egyharmad.

(MTI)

---