Tranzakciós illeték: jogos az MNB szankciója


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első fokon pert nyert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Sberbankkal szemben az általa –  jogsértően – az ügyfelekre áthárított tranzakciós illeték ügyében.


A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság december 9-i ítélete szerint az MNB pernyertes lett a Sberbank Magyarország Zrt. (korábbi nevén Magyarországi Volksbank Zrt.) által vele szemben indított bírósági eljárásban.

A közlemény szerint a bíróság az ítélet kihirdetésekor rövid indoklásként szóban elmondta: az MNB jogelőd felügyeleti hatósága mind a jogszabályi relevancia, mind az egyoldalú szerződésmódosítás fogalmi értelmezése során helyesen járt el, illetve a visszafizetésre kötelezés tekintetében hatáskörét nem lépte túl.

Az MNB a közleményben felidézi, hogy a Sberbank azután indított pert, hogy az MNB jogelőd felügyeleti hatósága, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2013. júniusi határozatában megállapította: a hitelintézet új díjfajta bevezetésével és a díjszámítási módszer megváltoztatásával jogsértően terhelte tovább a tranzakciós illetéket ügyfeleire.

A Sberbank új díjat vezetett be több, már meglévő számlacsomagjánál és bankkártyájánál, általa elismerten a tranzakciós illeték áthárítására. A hitelintézeti törvény alapján azonban új díjfajta bevezetésével a szerződés egyoldalúan nem módosítható. A bank előzőleg – az új díj életbe lépéséig – számos számlacsomagjánál az ügyfelekre nézve hátrányosan módosította a szerződésekben foglalt díjszámítási módot is, amit viszont szintén tilt a törvény – hívja fel a figyelmet az MNB.

A történtek miatt a felügyelet a jogsértő magatartás további folytatásának azonnali megtiltása mellett összesen 21 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki és kötelezte a bankot, hogy fizesse vissza ügyfeleinek a tőlük új díjként, illetve a díjszámítási mód megváltoztatásával a határozat kézhezvételéig jogszabálysértő módon beszedett 233 millió forintnyi díjat.

Az ügy előzménye, hogy a felügyeleti hatóság a tranzakciós illeték bevezetésére való tekintettel rendkívüli adatszolgáltatásra hívta fel a pénzforgalmi szolgáltatókat. Az első adatszolgáltatási határidőig beérkezett válaszok elemzése alapján a felügyeleti hatóság 2013 márciusában témavizsgálatot indított több pénzforgalmi szolgáltatóval, így a Sberbankkal szemben is – emlékeztet közleményében a jegybank.

Az MNB jelenleg is folyamatosan elemzi, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a tranzakciós illetékről szóló jogszabály 2012. július végi kihirdetésétől fogva – illetve a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetés idén július végi bevezetése és a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételre vonatkozó szabályok tervezetének megjelenése óta – módosítottak-e szolgáltatási díjaikon, vezettek-e be új díjat, változtattak-e díjszámítási módszerükön, és mindezt mely megalapozó dokumentumok alapján végezték.

Az adatszolgáltatási válaszok alapján az MNB több pénzforgalmi szolgáltatónál jelenleg is vizsgálatot végez.

(forrás: MTI)

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

Második alkalommal indult „Jogtudatosan” felvételi előkészítő kurzus a Széchenyi István Egyetemen

Gyermekvédelmi szimpóziummal nyitotta meg „Jogtudatosan” felvételi előkészítő kurzusát a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara. A nyolcalkalmas, elsősorban középiskolásoknak szóló program során a résztvevők széles körű jogi ismeretekre tehetnek szert, és intézményi pontokat is szerezhetnek egyetemi felvételijükhöz.

2024. október 1.

Alapjogok a mesterséges intelligencia korában

A mesterséges intelligencia (MI) társadalomra és az alapjogokra gyakorolt hatásairól, az ajtónkon kopogtató jövő lehetséges jogi szabályozásáról cseréltek eszmét a terület hazai és európai szakértői az egyetemen.