Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jognak a közjót kell szolgálnia, nem pedig kiszolgálnia valamilyen ideológiát vagy gazdasági részérdekeket – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a két világháború közötti igazságügyi tárcánál, illetve rövid ideig annak élén dolgozó Vladár Gábor jogász emlékére rendezett konferencián.
„A gazdasági, a társadalmi, a politikai élet – különösen a mai válságos időkben – hányszor támaszt a jogszabályalkotás iránt olyan követelményeket, amelyeket múló vagy egyoldalú gazdasági, társadalmi vagy politikai, sőt (.) személyes érdek indokol ugyan, de a nemzeti és erkölcsi szempontú mérlegelés könnyűnek talál és elhárít” – idézte Vladár Gábor intelmét egyetértően a miniszter.
Hozzátette, a jogász gondolatai máig időszerűek a tekintetben is, miként lehet a célszerűt az etikussal, a nemzetit az egyetemessel összhangba hozni. Olyan törvényi megoldásokat, jogintézményeket kell alkotni, amelyeket a nemzet szellemi és lelki világa befogad, különben hatástalanok maradnak – idézte fel a miniszter aki – mint mondta – maga is sokat küzd azért, hogy Európában teret nyerjen az „alkotmányos identitás”.
Vladár Gábor azonban a nemzetet sem tekintette bálványnak, erkölcsi abszolútumnak – közölte Trócsányi László.
„Annak a nemzetnek, amely kedvező értékelésre tart számot, jogi berendezkedését is úgy kell megállapítania, hogy az általános emberi eszme szempontjából is helyes, értékes legyen” – idézte Vladárt a miniszter.
Kitért arra, Vladár Gábor a totalitárius rendszerek és a világháború árnyékában a jó erkölcsre támaszkodott.
„Rendes időkben a jogalkotásnak szinte magától értetődő követelménye, hogy összhangban legyen az erkölccsel. Válságos időkben azonban (.) erőre kap a machiavellisztikus elv, hogy a válságból kivezető eszközök megválasztásában erkölcsi szempontoknak nem szabad korlátozniok. Felfogásom szerint éppen válságos időkben fokozott gondot kell fordítani (.) az erkölcsi szempontok érvényesülésére, mert amint a válságok rendszerint az erkölcsi elvek felborulásából keletkeznek, az erkölcsi rend helyreállítása már magában véve is a válság orvoslása…” – idézte egykori kollégáját Trócsányi László.
Ügyvédvilág hírlevél |
|---|
|
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. |
A miniszter elmondta: az 1881-ben született Vladár Gábor az első világháború után került az Igazságügyi Minisztériumba, ahol a kodifikációs osztály élén a törvény-előkészítést tudományos, már-már művészi fokra fejlesztette, 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia a levelező tagjává választotta. A második világháború vége felé konfliktusba került a kormányzattal, amikor a Belügyminisztérium azt követelte az igazságügyi tárcától, hogy rendelettel tegye lehetővé a büntetés-végrehajtási és más szabadságvesztési intézményekben fogva tartott zsidók átadását a csendőrségnek.
Miután fogva tartás bírói döntés alapján lehetséges, Vladár megtagadta a belügyi tárca kérését és lemondott osztályvezetői megbízásáról. Horthy Miklós már másnap felkérte az új, Lakatos-kormányban való részvételre, az igazságügyi tárca élére. Vladár Gábor 1944. augusztus végétől másfél hónapon át, az október közepén bekövetkezett nyilas puccsig volt miniszter. Eközben személyesen vett részt a Gestapo által elhurcolt Bajcsy-Zsilinszky Endre, ifjabb Tildy Zoltán és Peyer Károly kiszabadításában. A svéd Vöröskereszt megbízottja később elismeréssel emlékezett a miniszter erőfeszítéseire, amelyeknek köszönhetően védleveleket bocsátottak ki üldözött zsidóknak – idézte fel Trócsányi László.
Vladár Gábornak bujkálnia kellett a nyilas hatalom időszakában, de a háború utáni új rendszer sem engedte, hogy közéleti szerepet, közszolgálatot vállaljon. Rövidesen családjával együtt kitelepítették és 1972-ben bekövetkezett haláláig nélkülöznie kellett.
Közbeszerzési szemle |
|---|
|
Közbeszerzési aktualitások és jogalkalmazás, tanulmányok, szakcikkek ajánlatkérők, ajánlattevők, hivatalos közbeszerzési tanácsadók, továbbképzés-szervezők, ellenőrző szervek számára |
„Tévedés azt hinni, hogy a kegyetlen rendszereknek kegyetlen emberekre van szükségük; sokkal inkább megalkuvókra. A belsőleg szabad ember minden diktatúra szemében gyanús” – jegyezte meg Trócsányi László.
A miniszter elmondta: a Vladár Gábor-emlékdíj megalapításával szeretné kifejezni, mennyire fontosnak tartja a jogszabály-előkészítés munkáját.
Közölte, az általánossá vált nemzetközi és uniós jog korlátozza a nemzeti kormányok, parlamentek mozgásterét. A nemzeti jogalkotás, jogszabály-előkészítés szűkülő mozgástérének optimális kihasználásához olyan művészi fokon kell művelni a kodifikációt, ahogy Vladár Gábor tette.
A díjat a miniszter évente egyszer ítéli majd oda olyan igazságügyi munkatársnak, aki a kodifikáció terén különösen magas színvonalon végezte munkáját. A díjat első alkalommal a 95 éves Boleratzky Lóránd professzor kapta.
„Szeretném ezzel kifejezni mélységes hálámat és nagyrabecsülésemet jogászi munkássága és emberi kvalitásai iránt” – mondta Trócsányi László.
A Fasori Evangélikus Gimnáziumban megrendezett emlékünnepséget az Igazságügyi Minisztérium és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezte. A rendezvényen Vladár Gábor életútját bemutató előadások hangzottak el és bemutatták a Vladár Gábor-emlékkönyvet.
