Trócsányi nem ismeri a polgári engedetlenséget
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alkotmány biztosítja azokat a jogi eszközöket, amelyekkel egy polgár vagy szervezet kifejezheti elégedetlenségét egy jogszabállyal szemben, de a polgári engedetlenséget a jog nem ismeri – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatornán szerdán.
A politikus arra reagált, hogy miután a parlament kedden elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság bejelentette, nem tesznek eleget a jogszabály előírásainak és nem regisztrálnak.
Trócsányi László azt mondta: természetesen mindenkinek jogában áll véleményt mondani és elégedetlenségét jogszerűen kifejezésre juttatni, továbbá lehet alkotmányjogi panasszal élni, és vannak egyéb fórumok, amelyekhez fordulni lehet.
Véleménye szerint azonban alapvető elvárás, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania.
„Számomra nem ismeretes a polgári engedetlenség, azt a jog sem ismeri” – fűzte hozzá.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A minisztert arról is kérdezték, hogy az Európai Parlament (EP) május 17-ei határozatában kitért a tavaly novemberben, a Szegedi Törvényszéken terrorcselekmény és határzár tiltott átlépésének bűntette miatt tíz év fegyházra ítélt Ahmed H. szír állampolgár esetére.
Trócsányi László a csütörtökön másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódó üggyel kapcsolatos EP-állásfoglalásról azt mondta: „megdöbbenéssel tapasztalta”, mert folyamatban lévő ügyben megengedhetetlen a nyomásgyakorlás.
Ilyen esetben ugyanis olyan nyomás alá kerülhet a bíró, amely befolyásolja őt ítélete meghozatalában – mondta, majd hozzátette: igazságügy-miniszterként „sosem vette a bátorságot” arra, hogy véleményt mondjon egy nem jogerős ítéletről.
(MTI)
