Tüntettek a civiltörvény-javaslat ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A civiltörvény-javaslat ellen szervezett szerdai budapesti tüntetés felszólalói szerint a civilek lejáratását és meghurcolását célozza a javaslat. 


A Civilizáció Facebook-csoport által szervezett rendezvényen, mintegy száz civil szervezet demonstrált a fővárosi Hősök terén.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója arról beszélt, hogy a civil szervezetek nagyon fontos társadalmi munkát végeznek, például a karitatív, a kulturális és környezetvédelmi területen az ő munkájuknak köszönhetően „Magyarország jobban teljesít”. 

Kijelentette, hogy folytatni fogják a munkájukat, „előbb voltunk itt, mint a kormány, és tovább is maradunk”.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar állam is kap külföldi támogatásokat. Amikor a kormány tapsolja el a brüsszeli milliárdokat, az oké? Ha a civil szervezet kap néhány milliót, aminek minden fillérével elszámol, akkor azt pellengérre kell állítani? – vetette fel. 

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az általa vezetett szervezetet a kormány „el akarja takarítani”, pedig csak azért a szabadságért dolgoznak, ami mindenkit megillet. Szerinte a kormány fel akarja számolna a szabad sajtót, mert nem tűri, ha valaki másképp gondolkodik. Hangsúlyozta, harcolni kell azért, hogy ne csak az állam véleménye legyen hallható.

A civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ellen szervezett civil tüntetés résztvevői mobiltelefonjaikkal világítanak a fővárosi Oktogonon 2017. április 12-én. MTI Fotó: Marjai János

„Olyan országban élünk, ahol a kérdőjel gyanús, az ellenvélemény veszélyes” – mondta hozzátéve: nem szabad hagyni, hogy a félelem kultúrája győzzön Magyarországon. 

 L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója arról beszélt, hogy a civil szervezetek az állam „működési hézagaiban” dolgoznak, olyan helyeken, melyek a hatalom szemében nincsenek is, így például a mélyszegénységben élők között. 

Azt mondta, azért kényszerülnek külföldi támogatásokra, például a Soros György féle alapítványtól, illetve svájci és norvég alapból, mert elutasítják a hazai és uniós forrású pályázataikat. 

László Luca, a Közép-európai Egyetem hallgatója azt mondta, a kormány idegenügynököket lát a civilekben, pedig valójában ők azok, akik kiállnak a szabad, demokratikus Magyarországért. Szerinte a kormány új törvénytervezete megbélyegzi azokat, akik önzetlenül dolgoznak a magyar emberekért. 

„Nem félünk, s nem hallgatunk el, amíg Magyarország nem lesz korrupciómentes, alkotmányos demokrácia” – fogalmazott. 

A rendezvényre sokan érkeztek zászlókkal és transzparensekkel; a nemzeti és uniós lobogók mellett norvég, s a civil szervezetek zászlói is feltűntek. 

A Hősök terén megjelentek egy több méter betűmagasságú „CIVIL” feliratot állt körbe szív formában. A szív-formát körülálló demonstrálók megtöltötték a Hősök terét, illetve a Dózsa György út és az Andrássy út kereszteződését, valamint az Andrássy út egy részét. A rendezvény végén elhangzott a magyar és az uniós himnusz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

A hamisított áruk sötét oldala: a fogyasztók egészségét, biztonságát és a gazdaságot veszélyeztetik, miközben a szervezett bűnözés alapját adják

2022-ben az EU-ban körülbelül 86 millió hamis tárgyat foglaltak le, amelyek értéke meghaladta a 2 milliárd eurót. A hamisított áruk az EU kereskedelmének körülbelül 5,8%-át teszik ki, leggyakrabban videojátékok, társasjátékok, csomagolóanyagok, játékok, cigaretták és CD/DVD lemezek formájában. A digitális tér további veszélyforrást rejt; a hamisítványok nagy része e-kereskedelmi platformokon keresztül áramlik a hamis webáruházak pedig gyakran fogyasztói adatokat lopnak el.

2024. november 27.

Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítések: a Tanács véglegesen jóváhagyta az új rendeletet

A Tanács a mai napon elfogadta a környezeti, társadalmi és irányítási, vagyis az ESG-minősítési tevékenységekről szóló új rendeletet. Az új szabályok célja, hogy – a fenntartható pénzügyi termékek iránti befektetői bizalom növelése érdekében – a minősítési tevékenységek következetesebbé, átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak az EU-ban.

2024. november 27.

Birodalmak kora – nemzetközi jogtörténeti konferenciát rendezett a Széchenyi István Egyetem

A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke első ízben rendezte meg „Birodalmak kora” elnevezésű nemzetközi konferenciáját. A háromnapos programon hat ország neves felsőoktatási intézményeinek kutatói vitatták meg az első világháborút megelőző évszázad jogi, politológiai és közigazgatási aspektusait angol, német és francia nyelven.