Újabb két szegedi orvost fogtak el az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb két szegedi orvost fogtak el az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) szerdán a police.hu oldalon.

Azt írta a rendőrség, hogy a gyanú szerint mindkét férfi ahhoz a bűnszervezethez tartozik, amely gyógyászati segédeszközök után járó állami támogatásokat vett fel jogosulatlanul. Az egyre szélesedő ügy nyomozása során kiderült, a gyógycipőkön túl különböző ortézisekkel (rögzítő, tehermentesítő segédeszközökkel) kapcsolatban is történtek visszaélések.

A költségvetési csalás miatt tavaly ősszel indult ügyben a múlt héten 17 gyanúsítottat fogtak el, a hétvégén pedig még két orvost. Az egyik férfit akkor fogták el, amikor egzotikus nyaralása után gépe landolt a Liszt Ferenc-repülőtéren. A másik, síelésből hazatérő orvost a lakásán várták a rendőrök. Gyanúsítotti kihallgatásukat után mindkettőjüket bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatásukat – ismertette a rendőrség.

Az orvosoknál tartott kutatások során informatikai eszközöket és különböző dokumentumokat foglaltak le. Ezen túl vagyonvisszaszerzés céljából lefoglalták nagyértékű autóikat és ingatlanjaikat, és zárolták a folyószámláikat, összesen százmillió forint értékben. A tavaly őszi és téli elfogásokkal együtt így az ügycsoportnak már 28 gyanúsítottja van, akik közül 14-en letartóztatásba kerültek. A többiek bűnügyi felügyelet alatt állnak vagy szabadlábon védekeznek.

Azt írták, a szerteágazó bűnügy felderítése érdekében az ország különböző pontjain létrehozott nyomozócsoportok folyamatosan elemzik és értékelik az újabbnál újabb adatokat, és továbbra is szorosan együttműködnek a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársaival.

Így vált ismertté, hogy a bűnszervezethez kötődő cégek nemcsak gyógycipők után járó állami támogatásokat igényeltek vissza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), hanem más gyógyászati segédeszközök után is benyújtottak igényt. Az ortopéd orvosok által felírt vényeken a gyógycipőkön túl szerepeltek gerincortézisek és ahhoz tartozó különböző járássegítő alkatrészek, valamint csuklóortézisek és térdortézisek is.

A bűnszervezetben mindenkinek megvolt a maga szerepe. Az orvosok írták fel a vényeket, többségében olyan emberek adatait felhasználva, akik erről mit sem sejtettek. A beteglistákat – amelyeket általában különböző szociális intézményektől és idősotthonoktól szereztek be – a cégek alkalmazottjai küldték el nekik. Majd az ortopédorvosok érdemi vizsgálat nélkül írták fel a recepteket, azokon különböző gyógyászati segédeszközökkel. A cégek ezeket a termékeket ugyan legyártották, de többségében nem megfelelő minőségben, és a vényeket benyújtva igényelték vissza a NEAK-tól az állami támogatásokat.

Olyan eset is számtalanszor elfordult, hogy egy páciens nevére mind a két lábra felírták a gyógycipőt, pedig az általában csak egy lábra lett volna indokolt. Vagy a beteg valóban használt korábban valamilyen gyógyeszközt, s azt mindenféle kontroll és vizsgálat nélkül ismét felírták neki, bár az eszközt volt, hogy meg sem kapta.

Az önrész befizetésétől – amely ezen ortopédiai termékek kiváltásánál kötelezően a betegeket terhelte volna – szinte minden esetben eltekintettek a cégek. A hangsúly azon volt, hogy társadalombiztosítási azonosítójellel, vagyis TAJ-számmal rendelkező emberek szerepeljenek a vényeken, függetlenül attól, hogy szükségük van-e gyógyeszközre vagy sem.

Az államtól így összességében több százmillió forintot csaltak ki. A büntetőeljárások mind a KR NNI-nél, mind több vármegyei rendőr-főkapitányságnál folytatódnak, így a jövőben újabb elfogások és gyanúsítások várhatók – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.