Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Uniós jogot sért a Stop Soros-törvénycsomag
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország megsértette az uniós jogot azáltal, hogy büntethetővé tette a nemzetközi védelemre jogosulatlanok menekültügyi eljárásának kezdeményezését segítő tevékenységet – ismertette ítéletét az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.
A magyar Országgyűlés 2018 júniusában fogadta el a „Stop Soros” törvénycsomagot, amelynek alapján büntethető lett az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása. Ezután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében az uniós bírósághoz fordult, azt kifogásolva, hogy Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályokba ütközően korlátozza a menedékkérőknek tanácsadást és segítséget nyújtók tevékenységét, valamint megsérti a menedékkérők arra vonatkozó jogát, hogy ténylegesen találkozhassanak és kapcsolatban lehessenek az ilyen tevékenységet folytató szervezetekkel és emberekkel.
Ítéletében az uniós bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozás nem felel meg a vonatkozó uniós irányelvnek, mivel a rendelkezés szerint a menedékkérők csak akkor lehetnek jogosultak Magyarországon nemzetközi védelemre, ha közvetlenül egy nem biztonságos országból érkeznek. Megállapította azt is, hogy a magyar szabályozás sérti a befogadási irányelvből eredő kötelezettségeket, mivel büntetőjogi szankciót írt elő a menedékjog iránti kérelmek benyújtását szervező tevékenység esetében, amennyiben bizonyítható, hogy a segítséget nyújtó személy tudatában volt annak, hogy a kérelemnek a szabályozás értelmében nem lehet helyt adni.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint a magyar szabályozás a vonatkozó uniós irányelvekben biztosított jogok korlátozásának minősül, ugyanis korlátozza egyrészt a jogot a nemzetközi védelmet kérelmezőkkel való találkozásra és a velük való kommunikációra, másrészt a menedékkérő számára biztosított azon jog tényleges érvényesülését, hogy saját költségén jogi vagy egyéb tanácsadóval konzultálhasson. A bíróság véleménye szerint a korlátozás nem igazolható a magyar jogalkotó által hivatkozott céllal, nevezetesen a menedékjogi eljárás visszaélésszerű igénybevételéhez nyújtott segítség és a megtévesztésen alapuló, jogellenes bevándorlás elleni küzdelemmel.
Kijelentették: a menedékjog iránti kérelem beadásának segítését célzó tevékenység bűncselekménynek minősítése sérti az uniós jogalkotó által a nemzetközi védelmet kérelmezők részére történő segítségnyújtással kapcsolatban biztosított jogok gyakorlását. Az ilyen segítségnyújtás semmiképpen sem tekinthető csalárd vagy visszaélésszerű gyakorlatnak – tették hozzá.
(MTI)