Úzvölgyi katonatemető – Törölni kell a telekkönyvből Dormánfalva (Darmanesti) tulajdonjogát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte a moldvai Bákó (Bacau) megyei Dormánfalva (Darmanesti) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.

A másodfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék kedden hozott ítéletének kivonatát szerdán reggel tették közzé a romániai bíróságok portálján. Ez megerősíti az alapfokon eljáró Moinesti Bíróság 2022. március 24-én hozott ítéletét. A tavaly hozott alapfokú ítéletet megelőzően 2019 októberében a Bákói Táblabíróság már jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. A város ezt követően telekkönyveztette saját nevére a temető 7979 négyzetméteres területét.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként. A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.