Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Balassagyarmati Járási Ügyészség egy 34 éves szentendrei nő ellen emelt vádat, aki családtagjával több mint négyszáz embert csapott be a második világháborús kárpótlás valótlan ígéretével – közölte a Nógrád megyei főügyész pénteken.
Bóna Gyula ismertette: a vádlott néhai apósa 2017 szeptemberétől hirdette az interneten, hogy több százezer, esetenként millió forint összegű hozzátartozói kárpótlást fog biztosítani az 1944 előtt született, a második világháborúban részt vett, elhunyt vagy hadifogságba esett hozzátartozó után. Ehhez 1500-3000 forintos „adminisztrációs költséget” kért, és több fiktív roma párt, illetve egyesület logójával ellátott formanyomtatványokat készített.
A vádlott azóta elhunyt apósa – akit az ügyben korábban gyanúsítottként hallgattak ki – a jelentkezők toborzását az ország egészére kiterjesztette.
2017 szeptember végére több százan fordultak meg a család szentendrei lakásán. 2017 szeptember végétől 375-en fizettek be be 1500 és 12 ezer forint közötti „regisztrációs díjat”. A pénzt a vádlott és családja saját céljaira elköltötte.
Az ügyészség 409 rendbeli, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás vétsége miatt emelt vádat a büntetlen előéletű nő ellen. Vele szemben felfüggesztett fogházbüntetésre tett indítványt, meg kell továbbá fizetnie a sértettek által kért kártérítést, és további több mint 900 ezer forint vagyonelkobzásra is számíthat.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
