Vádat emeltek egy okmányirodai ügyintéző ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emelt a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség egy okmányirodai ügyintéző ellen, aki mintegy kétszáz hamis útlevelet és személyazonosító igazolványt állított ki nem uniós polgároknak 2015 júniusa és 2016 decembere között – közölte a fővárosi főügyész szerdán.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, a 31 éves nő a Fővárosi Kormányhivatal XX. Kerületi Hivatalának kormányablakánál dolgozott, ahol személyazonosító igazolványokat és az útleveleket adott ki, valamint a személyazonosság ellenőrzésére egy úgynevezett Képnézegető alkalmazást kellett használnia, ha a kérelmező honosítási okiratot mutatott be.

Az ügyintézővel kapcsolatba lépett egy – a nyomozás során egyelőre ismeretlenül maradt – szervezett elkövetői kör, és rávette, hogy 168 – többek között ukrán, orosz, azeri, iráni, albán – állampolgárnak valótlan tartalmú – a kérelmezők fényképével ellátott, azonban különböző, honosított magyar állampolgárok adatait tartalmazó – magyar magánútlevelet és személyit állítson ki.

A nő összesen 198 ilyen okmányt adott ki, és ezzel az Európai Unió tagállamának okmányaihoz juttatta a nem uniós polgárokat. Az ügyintézés során szándékosan nem alkalmazta az előírt alkalmazást.

Az ügy másik – jelenleg letartóztatásban lévő – vádlottja egy 38 éves ukrán férfi, aki a nő révén jutott valótlan tartalmú útlevélhez. A férfit végül az Egyesült Királyságban fogták el, és átadták a magyar hatóságoknak – derül ki a közleményből.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a nő ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés, és 198 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, a férfi ellen egy rendbeli, felbujtóként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.