A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Vádemelés a csepeli gyilkosság ügyében
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádat emeltek hétfőn egy férfi ellen, aki a Fővárosi Főügyészség szerint tavaly májusban megölt egy nőt Csepelen, hogy megszerezze az értékeit – közölte a fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor a közleményben azt írta, hogy a 29 éves férfi anyagi gondokkal küzdött, amikor egy internetes oldalon megismerkedett a nővel. Néhányszor találkoztak a nő XXI. kerületi lakásán, a vádlott akkor felmérte a sértett anyagi helyzetét.
A vádirat szerint 2017. május 11-én kora este a férfi újra elment a nő lakására, hogy megszerezze az értékeit. Először ököllel többször megütötte, majd egy késsel támadt rá. A nő a bántalmazás következtében perceken belül meghalt.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
A vádlott magához vette a nő készpénzét, mobiltelefonját, laptopját, fényképezőgépét és néhány ékszerét, majd távozott a lakásból. A laptopot és a fényképezőgépet már másnap eladta egy ismerősének.
A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot és fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
2024. április 22.
Módosult az ESG törvény
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
2024. április 22.
Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.